Megosztás az X-en
Izrael és Irán egyaránt bejelentette, hogy ideiglenes tűzszünet lépett életbe a két ország között. A fegyvernyugvást megelőzően az Egyesült Államok katonai csapásokat hajtott végre iráni nukleáris létesítmények ellen, válaszul pedig Irán rakétákat lőtt ki a katari Al Udeid légibázis irányába.
Izrael és Irán közötti konfliktus újabb szakaszához érkezett, miután bejelentették, hogy ideiglenes tűzszünet lépett életbe.
A feszültség fokozódását megelőzően az Egyesült Államok katonai csapásokat mért Irán nukleáris létesítményeire. Irán válaszul rakétákat lőtt ki a katari Al Udeid légibázis irányába. A bejelentett tűzszünet ellenére több beszámoló is érkezett arról, hogy mindkét fél részéről újabb katonai tevékenységek zajlanak, és rakétatámadásokat észleltek izraeli területen is.
A nemzetközi megfigyelők egy része aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az izraeli légicsapások több esetben civil létesítményeket is érinthettek, így felmerülhet a nemzetközi humanitárius jog megsértésének gyanúja. A támadások során izraeli gépek célba vették Teherán számos pontját, köztük Irán egyik legismertebb büntetés-végrehajtási intézményét, az Evin börtönt, amelynek főbejárata jelentős károkat szenvedett. Összesen több mint száz bombatalálatról számoltak be a főváros különböző részein.
A bejelentett tűzszünet nemcsak a régióban, hanem globális szinten is erőteljes politikai visszhangot váltott ki. Az Egyesült Államok korábbi elnöke történelmi jelentőségű lépésként jellemezte a tűzszünetet, azonban több politikus és szakértő vitatta a megállapodás tényleges létét, és rámutatott az ellentmondásos kommunikációra az érintett felek részéről. A kongresszusban is megosztottság alakult ki: egyes törvényhozók az amerikai katonai fellépést a béke érdekében tett szükséges lépésnek tekintik, míg mások a demokratikus kontroll hiányára figyelmeztetnek, különösen a kongresszusi felhatalmazás megkerülése kapcsán.
Franciaország és Ausztrália a konfliktus diplomáciai rendezését sürgette, hangsúlyozva a párbeszéd elsődlegességét és az eszkaláció megelőzésének fontosságát.
Mindkét ország vezetője támogatásáról biztosította a közvetítési kísérleteket, ugyanakkor jelezték: hosszú távú megoldás csak széles körű nemzetközi együttműködés révén képzelhető el.
A térség instabilitását tovább növeli, hogy egyes politikai szereplők nyíltan a katonai beavatkozás eszkalációját sürgetik, sőt, egyes amerikai szenátorok még a nukleáris opció lehetőségét sem zárták ki Izrael részéről. Más politikusok ezzel szemben óvatosságra intettek, mondván: a közel-keleti konfliktus kiszélesítése súlyos következményekkel járhat nemcsak a térségre, hanem a globális biztonságra nézve is.
A média különböző szereplői szintén megosztottan értékelték az eseményeket. Egyesek szerint a katonai fellépések de-eszkalációs célokat szolgáltak, míg mások ezt az értelmezést éles kritikával illették, rámutatva a támadások intenzitására és a civil áldozatok lehetőségére.
A jelenlegi helyzet továbbra is rendkívül törékeny. Bár formálisan tűzszünet van érvényben, annak betartása kérdéses, a retorikai és katonai feszültség pedig nem csillapodott. A nemzetközi közösség szerepe kulcsfontosságú lehet abban, hogy a felek visszatérjenek a diplomáciai megoldásokhoz, és elkerüljék a további fegyveres összecsapásokat.