Megosztás az X-en
2025 júniusának egyik legmeghatározóbb külpolitikai pillanatát az Egyesült Államok légicsapása jelentette Irán stratégiai jelentőségű nukleáris létesítményei ellen. A támadást személyesen Donald Trump elnök rendelte el – politikai és katonai tanácsadói figyelmeztetései ellenére. A következmények még nem ismertek, de a döntés súlya már most érezhető világszerte.
Egy döntés, ami átrajzolhatja a világrendet
Trump kampányának egyik alappillére mindig is a „béke, erőből” doktrína volt. A mostani lépése azonban még a saját híveit is meglepte: nemcsak hogy háborús övezetbe vezette vissza az Egyesült Államokat, de ezt úgy tette, hogy nem kérte ki a Kongresszus felhatalmazását sem – ami az amerikai alkotmányos rendszerben súlyos politikai kihágásnak minősülhet.
A célpontok között szerepeltek Irán legfontosabb nukleáris központjai, köztük a mélyre rejtett Fordow és Natanz is. A támadás technológiailag precíz volt, de a diplomáciai következmények korántsem kiszámíthatók.
A stratégia: gyengeségre épített vakmerőség
Trump – ahogy azt több Fehér Házi forrás is megerősítette – arra alapozta döntését, hogy Irán jelenleg belső válságokkal küzd, gazdasága gyenge, regionális befolyása pedig megingott. Az elnök úgy vélte, egy hirtelen és erőteljes katonai akcióval megfélemlíthető Teherán, és gyors alkura kényszeríthető a nukleáris program leállításáról.
A politikai haszon is nyilvánvaló lenne: egy sikeres beavatkozás, amely lezár egy évtizedes fenyegetést, elhallgattatná a kritikákat, és újra pozícióba hozná Trumpot a novemberi választások előtt.
De mit lép Irán?
A valódi kérdés az, hogy Teherán mit reagál. A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy Irán sosem felejt, és sosem üt vissza azonnal. Ehelyett a Közel-Kelet egészét átszövő szövetségi hálózatát használja: Hezbollah, Houthik, iraki milíciák – bármelyik aktivizálható. És ha egy amerikai célpontot támadás ér, az már nemcsak katonai, hanem belpolitikai lavinát is elindíthat Washingtonban.
Olaj, piacok, emberek – a következmények
A támadást követő órákban az olajár 92 dollárról 103-ra ugrott. A tőzsdék megremegtek, és Európa is szankciós egyeztetéseket kezdett. Az amerikai társadalomban pedig újra felizzott a kérdés: miért indít háborút egy olyan elnök, aki négy évig annak elkerülésével kampányolt?
Szakértők figyelmeztetnek: ha amerikai életek kerülnek veszélybe, vagy ha a globális gazdaság is beleremeg, Trump elnöki kampánya akár visszafordíthatatlan károkat szenvedhet.
Egyetlen ember döntése?
Többen felróják az elnöknek, hogy mindezt a Kongresszus jóváhagyása nélkül tette meg. Egyes források szerint az elnök közvetlenül tanácsadóit is kihagyta a végső döntésből, és szűk belső körben határozott a beavatkozásról. A kritikusok szerint ez nemcsak vakmerőség, hanem alkotmányos veszélyforrás is.Donald Trump most a történelem egyik legveszélyesebb geopolitikai játszmáját indította el. Ha számítása bejön, megállíthatja a perzsa atombombát – de ha nem, nemcsak a Közel-Kelet, hanem saját politikai jövője is romba dőlhet.
Ez már nem csak külpolitika. Ez egy személyes tétjáték – minden eddiginél nagyobb kockázattal.