Brüsszel a szó szoros és átvitt értelmében is Európa középpontja. Miközben az uniós döntéshozók Ukrajna csatlakozási tárgyalásait sürgetik és a háború árnyékában navigálnak, Belgium maga is politikai átrendeződésen megy keresztül. Eközben új geopolitikai válságok is fenyegetik az európai egységet – Irán és Izrael konfliktusa, valamint az LMBTQ-jelkép társadalmi szerepe körüli viták is ide ékelődnek.

2025 júniusának egyik legmeghatározóbb külpolitikai pillanatát az Egyesült Államok légicsapása jelentette Irán stratégiai jelentőségű nukleáris létesítményei ellen. A támadást személyesen Donald Trump elnök rendelte el – politikai és katonai tanácsadói figyelmeztetései ellenére. A következmények még nem ismertek, de a döntés súlya már most érezhető világszerte.

Donald Trump volt amerikai elnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy Irán „néhány hétre van” attól, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen ki, ugyanakkor hangsúlyozta: „még nem késő” diplomáciai tárgyalásokat kezdeni Teheránnal.

Június 17-én az éjszakai órákban átfogó orosz légitámadás érte Ukrajna több városát. A támadás során rakéták és drónok kombinációját vetették be, amelynek következtében több város, köztük Kijev és Odessza, jelentős károkat szenvedett. A támadások újabb szakaszát jelentik az Ukrajna elleni hadműveleteknek, amelyek célpontjai ezúttal is elsősorban városi területek és lakóövezetek voltak.

Kananaskis, Kanada – 2025. június 17.
Donald Trump amerikai elnök meglepő lépésre szánta el magát: idő előtt elhagyta a kanadai G7-csúcstalálkozót, hogy az Egyesült Államokba visszatérve személyesen irányítsa a gyorsan romló közel-keleti helyzet kezelését. A Fehér Ház hivatalos közlése szerint az elnök döntését a Közel-Kelet felől érkező vészjelzések indokolták, különös tekintettel az Irán és Izrael közötti feszültség eszkalációjára.

Amikor újságot írunk a világ dolgairól, sokszor úgy hisszük: van egy biztonságos távolság. Egy képernyő, egy adatfolyam, egy „külföld” címke. De mit kezd az ember azzal a pillanattal, amikor egy újságíró – akit ismerünk a tévéképernyőről – hirtelen saját sorsán keresztül meséli el a háborút? Scott Jennings neve eddig a politikai elemzések világában csengett ismerősen. Most viszont: félelem, menedék, és az ég felé csapó lángnyelvek – ez lett az ő valósága Izraelben.

Az európai nagyvárosok sokáig büszkén hirdették magukat a világ utazóinak, de úgy tűnik, egyes helyeken mostanra betelt a pohár. Egyre hangosabban szólalnak meg azok a városlakók, akik szerint a turizmus már nem áldás, hanem teher lett – zsúfoltság, megfizethetetlen albérletek, élhetetlenné váló belvárosok és kiüresedett városrészek formájában.

Ma hajnalban Irán kiterjedt rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, amely során több civil célpont is találatot kapott. A támadássorozatban legalább tíz ember életét vesztette, és közel kétszázan megsebesültek. A támadásokat követően Izrael nagyszabású válaszcsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen.

Egy modern utasszállító gép, egy tapasztalt személyzet, egy szokványos felszállás – és mégis, néhány másodperccel később több száz élet semmisült meg. Az Air India AI171-es járatának tragédiája nemcsak az áldozatok családjait, hanem a nemzetközi repülés világát is megrendítette.

A gép alig emelkedett el Ahmedabad repülőteréről, amikor előbb a sebesség, majd a magasság is csökkenni kezdett. Harminc másodperccel a felszállás után a Dreamliner már egy lakónegyed fölött zuhant – és onnan nem volt visszaút.

Szokatlanul hosszú, mintegy 50 perces telefonbeszélgetést folytatott egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump volt amerikai elnök. A hívás középpontjában a Közel-Keleten kialakult feszültség, valamint az ukrajnai béketárgyalások újraindításának lehetősége állt.