Megosztás az X-en
„Ez a háború nem a mi választásunk volt – de a lezárása igen.” Ezekkel a szavakkal jelentette be Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján, hogy a 12 napig tartó fegyveres konfliktus Izraellel hivatalosan véget ért. A bejelentést élő adásban közvetítette az állami televízió, miközben az iráni városokban vegyes hangulat uralkodott: volt, ahol tűzijátékot lőttek az égre, másutt csendes megemlékezéseket tartottak az áldozatokról.
Háború, ami nem nevén nevezhető
A közel két héten át tartó feszültség – amelyet egy izraeli katonai csapáslánc indított el iráni célpontok ellen – a térségben eddig nem tapasztalt intenzitással zajlott. Bár hivatalosan egyik fél sem hirdetett hadat, a rakéták, drónok és kiberfegyverek mindkét oldalon pusztítottak. Izrael célzott csapásokat hajtott végre, míg Irán több hullámban válaszolt – egyszerre katonai és propagandaszinten.
A „12 napos háború” kifejezés most már hivatalosként vonulhat be a közel-keleti történelembe – még ha politikailag kényelmetlen is egyes szereplők számára.
Tűzszünet: valós alku vagy kényszerű szünet?
A bejelentett tűzszünet amerikai és katari közvetítéssel jött létre, amelyet mindkét fél a saját nyelvén „győzelemként” értelmez. Iránban a belpolitikai kommunikáció szerint a forradalmi gárda megvédte az ország szuverenitását, míg Izraelben a katonai vezetés azt hangsúlyozza: sikerült „kulcsfontosságú célpontokat semlegesíteni”.
A valóság azonban árnyaltabb: a lakossági veszteségek, a gazdasági leállás és a régió destabilizációja egyik oldalon sem jelent igazi diadalt. A béke most inkább kényszerű megálló, semmint tartós rendezés.
Egy új iráni elnök új hangja?
Peszeskján elnök ezzel az első komoly külpolitikai próbáján van túl – és úgy tűnik, nem kívánja örökségként továbbvinni a konfliktuspolitikát. A beszédében hangsúlyozta: Irán készen áll a diplomáciai nyitásra az Egyesült Államok felé, különösen a nukleáris egyezmény újratárgyalása tekintetében.
Ez sokak szerint fordulópont lehet: az évtizedek óta ellenséges retorikát most pragmatikusabb, higgadtabb hang váltja fel – legalábbis a külvilág számára.
A régió nem lélegezhet fel
Bár a harcok véget értek, a közel-keleti helyzet továbbra is roppant törékeny. Izrael újra a gázai helyzetre koncentrál, Iránban pedig belpolitikai feszültségek erősödnek. A keményvonalas tábor máris kritizálja az elnököt, amiért „túl gyorsan adta meg magát”, miközben Teherán külvárosaiban még mindig több ezer ember várja hozzátartozói híreit.
A kérdés, ami most mindenkit foglalkoztat: vajon ez egy új korszak kezdete – vagy csak egy vihar előtti csend?
Következő elemzésünkben annak járunk utána, hogyan változhat a Közel-Kelet geopolitikai térképe az iráni fordulat után – és mit jelent mindez Magyarország számára a diplomáciai és energetikai kapcsolatokban.