Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki Donald Trump legutóbbi nyilatkozata, amelyben új, drasztikus határidőt szabott volna Oroszországnak az ukrajnai háború lezárására. Az orosz biztonsági tanács alelnöke, Dmitrij Medvegyev kemény hangvételben reagált a volt amerikai elnök kijelentésére.

A nemzetközi biztonságpolitikai helyzet alakulását egyre nagyobb figyelem övezi, különösen az orosz–kínai együttműködés és annak esetleges európai következményei miatt. A kérdés, hogy valóban szövetségről van-e szó, illetve mennyire reális egy orosz katonai akció a NATO határain belül, komoly szakmai vitákat vált ki.

Donald Trump volt amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap Skóciában találkoztak, hogy egyeztessenek egy kereskedelmi megállapodásról, amely elkerülhetné a kétoldalú vámháborút. A találkozóra Trump saját tulajdonú golfpályáján, a Turnberry Resortban került sor, és bár az egyeztetések előremutatónak bizonyultak, végleges megállapodás nem született.

A gázai övezetben drámai humanitárius krízis bontakozik ki: legalább 113 ember, köztük 81 gyermek halt meg éhínség következtében. A helyi hatóságok szerint 2025 júliusában már több mint 28 000 malnutríciós esetet regisztráltak, és a szám napról napra emelkedik.

A konfliktus 2025. július 24-én reggel kezdődött egy fegyveres összecsapással a Preah Vihear tartomány és Ubon Ratchathani körzetének határán, Ta Muen Thom templom közelében.

Felfoghatatlan légi tragédia rázta meg Oroszországot: egy közel 50 éves An‑24-es utasszállító zuhant le az Amuri terület erdős hegyvidékén, a fedélzeten tartózkodó mind a 48 ember életét vesztette. A baleset okait még vizsgálják, de az eset újra rávilágít a régi repülőgépek biztonsági kockázataira.

Jelentős fordulat történt a mesterséges intelligencia (AI) hardverpiacán: az Egyesült Államok váratlanul feloldotta az Nvidia H20 nevű AI-processzorainak kínai exportjára korábban bevezetett korlátozásokat. Hasonló lépésre készül az AMD is, amely új chipjeit készül újra elérhetővé tenni a kínai piac számára. A döntések nemcsak technológiai szempontból számítanak mérföldkőnek, hanem geopolitikai következményeik is jelentősek – különösen az orosz és kínai techstratégiák tükrében.

2025 nyarára újabb nyilvános vita bontakozott ki az Egyesült Államokban a korábban elítélt és azóta elhunyt Jeffrey Epsteinhez köthető ügyek dokumentumainak nyilvánosságra hozataláról. A vita fókuszába került, hogy milyen mértékben lehet, illetve kell nyilvánosságra hozni a még zárt iratokat, valamint hogy ezek kezelése milyen hatással van az amerikai közéletre.

2025. július 21-én az Egyesült Államok kormánya nyilvánosságra hozta az 1968-as Martin Luther King elleni merénylettel kapcsolatos titkosított iratokat. A mintegy 230 000 oldalnyi dokumentum a szövetségi nyomozóhatóságok (FBI), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint más hírszerzési szervek belső anyagait, nyomozati feljegyzéseit és nemzetközi információcseréit tartalmazza.

2025 júliusában váratlan diplomáciai fejlemény történt: az Egyesült Államok egyik vezető politikusa, a volt elnök új kapcsolatfelvételt kezdeményezett Pakisztán magas rangú katonai vezetésével. A találkozó informálisan, de jól dokumentált formában zajlott, és azonnali visszhangot váltott ki nemcsak a térségben, hanem Washingtonban is.

A Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok újabb szintre léptek az utóbbi években, és ennek egyik legfontosabb, de kevésbé reflektorfényben lévő területe a jogi együttműködés. A két ország eltérő jogrendszerrel és jogkultúrával rendelkezik – Kína kontinentális jogon alapuló, sajátos politikai berendezkedésű rendszere és Magyarország európai uniós joghoz igazodó struktúrája első látásra távolinak tűnhet –, mégis egyre több területen találkoznak és építenek együtt.

Miközben Európa a háború árnyékában igyekszik egységesen fellépni Oroszországgal szemben, Szlovákia egy meglepő lépéssel blokkolta az Európai Unió 18. szankciós csomagját. A pozsonyi kormány döntése feszültséget keltett Brüsszelben, és megkérdőjelezte az unió egységét az orosz agresszió kezelésében.