2025. október 21., kedd Névnap: Orsolya, Zsolt
: Részben felhős, 8.1°C – részletes időjárásjelentés »
EUR: 389,62 Ft USD: 335,27 Ft
EXKLUZÍV
Keresés PROGRAMOK Belépés Regisztráció Archívum
Kezdőlap Szépségipar EliteLifeStyle GlobalInvest - gazdasági magazin Top-Secret Szigorúan Bizalmas Tabuk Nélkül Esti Rikkancs EU-tudósítás Brüsszelből Belföld Külföld Politika Kultúra Gazdaság Mozi Történelmi Talányok StreamZóna Tech-tudomány Podcast Országgyűlési Választás 2026 Egészség Közélet Civil Szervezetek Esti Budapest Művészet Szépség Utazás Sport FreeTime/Szabadidő Életmód Természetgyógyászat Horoszkóp Teszt
ELINDULTUNK!
Köszöntünk titeket az Esti Hírlap online változatában! Az ország egyik legrégebbi napilapja most digitálisan tér vissza – friss hírekkel, háttéranyagokkal és különleges tartalmakkal.


Az USA–iráni konfliktus új szintre lépett – mi következik most?

Megosztás
Az USA–iráni konfliktus új szintre lépett – mi következik most?

Az Egyesült Államok által végrehajtott légicsapások Irán nukleáris létesítményei ellen nem érték el a stratégiai céljukat – legalábbis a legfrissebb amerikai védelmi jelentések alapján. Bár az akciók érzékeny károkat okoztak az iráni infrastruktúrában, az elemzések szerint a támadások csupán néhány hónappal vetették vissza Teherán nukleáris programját.

Részleges siker: miért nem volt döntő csapás?
A támadások célja az volt, hogy megakadályozzák Irán urándúsító kapacitásának további bővítését, illetve hogy visszatartsák az országot egy esetleges nukleáris fegyver megszerzésétől. Ugyanakkor a nukleáris létesítmények föld alatti elhelyezkedése és több redundáns rendszerük lehetetlenné tette a teljes megsemmisítést. A Pentagon szerint a program "időben visszavetve, de nem megállítva" állapotba került.

Irán válasza: elrettentés vagy eszkaláció?
Irán a támadásokat nyílt agressziónak tekinti, és több nyilatkozat is elhangzott arról, hogy "nem marad válasz nélkül". A közelmúltbeli katonai mozgások és regionális szövetségeseik (pl. Hezbollah, Hashd al-Shaabi) aktivitása arra utal, hogy az iráni válaszlépések részben indirekt, részben kibertámadási formát is ölthetnek. Mindeközben a diplomáciai csatornák is működnek, egyes jelentések szerint titkos tárgyalások folynak európai közvetítéssel.

USA céljai és a kockázatok
Az amerikai kormány egyensúlyt próbál találni: egyrészt jelezni kívánja, hogy nem hagyja válasz nélkül Irán nukleáris ambícióit, másrészt el akarja kerülni a nyílt háborús konfliktust. A katonai fellépés azonban a térségben aktív amerikai támaszpontokat is célkeresztbe helyezi, ami növeli a nemzetközi terrorfenyegetettség kockázatát.

Nemzetközi következmények: Európa és a NATO is érintett
Az eszkaláció nemcsak a Közel-Keletet érinti: a globális olajpiac, a nemzetközi szállítmányozás és az európai biztonsági helyzet is befolyás alá kerül. A NATO-tagállamok növekvő nyomás alatt állnak, hogy állást foglaljanak vagy bekapcsolódjanak a deeszkalációs folyamatba.

Rövid távon: további katonai fenyegetések és esetleges válaszcsapások valószínűek.

Középtávon: újabb diplomáciai kezdeményezések indulhatnak az EU közvetítésével.

Hosszú távon: az iráni nukleáris program megfékezése csak nemzetközi együttműködéssel és hiteles garanciákkal érhető el.


A konfliktus jelenleg egy törékeny egyensúlyi állapotban van. Egy újabb támadás vagy félreértés könnyen vezethet regionális háborúhoz, amelynek következményei világszinten is érezhetőek lennének. A következő hetek döntőek lehetnek: a diplomáciai csatornák megnyitása vagy lezárása határozhatja meg a térség sorsát.

Megosztás
Link sikeresen kimásolva!