Ma kezdődik az alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó, amelyről a The New York Times úgy véli: már puszta megtartása is komoly politikai fegyvertény Vlagyimir Putyinnak. Az amerikai lapot idéző ukrán Unian szerint Moszkva ezzel kitörhet a nemzetközi diplomáciai elszigeteltségből, és közvetlenül győzheti meg Donald Trumpot saját elképzeléseiről.

Egy nappal a Trump–Putyin alaszkai csúcs előtt a világ vezető lapjai egyszerre beszélnek történelmi esélyről és veszélyes kockázatról. Bár a nyugati fővárosokban egyre erősebben körvonalazódik az egységes álláspont, a nemzetközi sajtóban érezhető az aggodalom: vajon a tárgyalóasztalnál is kitart-e ez az egység?

A fővárosi rendőrség nagy erőkkel keresi azt a 35 éves finn állampolgárt, aki napok óta nem adott életjelet magáról. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy aki látta, vagy információval rendelkezik a tartózkodási helyéről, haladéktalanul jelezze.

Egy nappal a várhatóan történelmi jelentőségű alaszkai Trump–Putyin-csúcstalálkozó előtt rendkívüli videókonferencián egyeztetett Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, az Európai Unió vezetőivel és a NATO főtitkárával. A találkozó célja egyértelmű volt: közös kereteket szabni a pénteki tárgyalásnak, és megelőzni, hogy Ukrajna jövőjéről Kijev részvétele nélkül szülessen döntés.

A mai napon, egy szokatlanul széleskörű virtuális megbeszélés keretében találkozott egymással Donald Trump amerikai elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a német kancellár, valamint az Európai Unió és a NATO vezetői. A találkozó időzítése nem volt véletlen: két nappal később, augusztus 15-én Trump Alaszkában ül tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyinnal.

A világ szeme augusztus 15-én Alaszkára szegeződik: Donald Trump és Vlagyimir Putyin több mint négy év után először ül le személyesen tárgyalni egymással. A csúcstalálkozó helyszínének – az alaszkai Elmendorf–Richardson katonai bázisnak – kiválasztása nemcsak logisztikai döntés, hanem komoly geopolitikai üzenet is.

Több külföldi hírforrás – köztük az RBC-Ukraine, a Business Insider és a Washington Post – is arról számolt be, hogy az ukrán katonai hírszerzés szerint az orosz stratégiai tervekben 2026 szerepel a háború lezárásának célidőpontjaként.

A Financial Times, a világ egyik legtekintélyesebb gazdasági-politikai napilapja, részletes elemzésben vizsgálta Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét és annak politikai következményeit. A lapot 1888-ban alapították Londonban, több mint 130 éve számít meghatározó nemzetközi hírforrásnak. Ma a japán Nikkei Inc. tulajdonában van, és olvasói között kormányzati vezetők, gazdasági döntéshozók, befektetők és politikai elemzők is megtalálhatók.

A Dekk Intézet friss felmérése szerint Szlovákiában drámaian nőtt azok aránya, akik szerint a társadalmi problémákat már nem lehet a megszokott politikai és jogi eszközökkel megoldani. A válaszadók több mint 15 százaléka úgy gondolja, hogy csak forradalom hozhat valódi változást – ez néhány év alatt több mint ötszörös növekedést jelent.

A péntekre tervezett, Alaszkában megrendezendő Trump–Putyin-csúcstalálkozó előtt az Európai Tanács közös nyilatkozatot kívánt kiadni az uniós állam- és kormányfők nevében. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban közölte: Magyarország nem csatlakozik ehhez a dokumentumhoz.

A nemzetközi figyelem augusztus 15-én Alaszkára szegeződik, ahol Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik személyesen. A The New York Times értesüléseire hivatkozó híradások szerint a megbeszélés akár meglepően rövidre is zárulhat – percek alatt –, ha a felek előre egyeztetett feltételek mentén jutnak közös nevezőre.

A világpolitika sakktábláján ritkán adódik olyan pillanat, amikor egyetlen találkozó ígérete képes átrendezni a befektetői kedélyeket. Most azonban ez történik: a Kreml bejelentése szerint Vlagyimir Putyin és Donald Trump napokon belül személyesen egyeztethetnek. A nemzetközi piacok azonnal reagáltak – nem csupán óvatos derűlátással, hanem látványos árfolyammozgásokkal.