Ebben a kategóriában összesen 260 hír található.
Zöld utat kapott a Paks II. projekt. Az Egyesült Államok feloldotta a nukleáris együttműködésre vonatkozó korlátozásokat, így Magyarország folytathatja a Paks II. beruházást. A lépés új lendületet adhat a projektnek, noha az orosz technológiai függőség továbbra is vitákat szül.
2025 július 9-én lejár az Egyesült Államok által korábban bevezetett globális vámfelfüggesztés, és a kormány hivatalosan bejelentette, hogy nem kívánja meghosszabbítani annak hatályát. A döntés jelentős kereskedelmi következményekkel járhat, különösen azokban az országokban, amelyek exportorientált gazdaságként erősen függnek az amerikai piactól.
Több tízezres, egyes becslések szerint akár 200 ezres tömeg vonult végig tegnap Budapest belvárosán a 2025-ös Pride alkalmából. Az esemény nem csupán a szexuális kisebbségek jogainak ünnepe volt, hanem látványos tiltakozás is az Orbán-kormány közelmúltbeli, széles körben elítélt törvénymódosításai ellen, melyek a „homoszexualitás népszerűsítésének tilalmát” vezették be. A világsajtó kiemelt figyelmet szentelt a demonstrációnak – lássuk, hogyan számoltak be róla a legismertebb nemzetközi lapok.
A tiltakozások eredetileg békés megemlékezésnek indultak az ellenzéki fiatalok részéről, akik az adópolitika és a rendőri túlkapások elleni ellenállást akarták felidézni.
A 2025. június 24-i hágai NATO-csúcson ismét találkozott egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Bár a hivatalos programban nem szerepelt külön egyeztetés kettejük között, a két vezető többször is egy légtérbe került – ez pedig újra reflektorfénybe helyezte az ellentmondásos magyar–ukrán viszonyt.
„Ez a háború nem a mi választásunk volt – de a lezárása igen.” Ezekkel a szavakkal jelentette be Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján, hogy a 12 napig tartó fegyveres konfliktus Izraellel hivatalosan véget ért. A bejelentést élő adásban közvetítette az állami televízió, miközben az iráni városokban vegyes hangulat uralkodott: volt, ahol tűzijátékot lőttek az égre, másutt csendes megemlékezéseket tartottak az áldozatokról.
Az Egyesült Államok által végrehajtott légicsapások Irán nukleáris létesítményei ellen nem érték el a stratégiai céljukat – legalábbis a legfrissebb amerikai védelmi jelentések alapján. Bár az akciók érzékeny károkat okoztak az iráni infrastruktúrában, az elemzések szerint a támadások csupán néhány hónappal vetették vissza Teherán nukleáris programját.
Továbbra is várat magára Kapu Tibor történelmi űrutazása, miután ismét elhalasztották az Axiom Space és a NASA által szervezett Axiom Mission 4 (Ax-4) küldetés indítását. A magyar kutatóűrhajós a második magyar lehetne az űrben Farkas Bertalan 1980-as repülése óta, de a kilövést eddig többször is módosítani kellett – leginkább technikai problémák és az ISS-hez kapcsolódó biztonsági aggályok miatt.
Izrael és Irán egyaránt bejelentette, hogy ideiglenes tűzszünet lépett életbe a két ország között. A fegyvernyugvást megelőzően az Egyesült Államok katonai csapásokat hajtott végre iráni nukleáris létesítmények ellen, válaszul pedig Irán rakétákat lőtt ki a katari Al Udeid légibázis irányába.
A nemzetközi közvélemény meglepetéssel és fenntartásokkal fogadta Donald Trump hétfő esti kijelentését, miszerint Irán és Izrael megállapodott egy „teljes körű tűzszünetről”. A volt amerikai elnök Floridában, egy kampányrendezvényen jelentette be a hírt, miközben sem Teherán, sem Jeruzsálem nem erősítette meg hivatalosan az információt. A bejelentés – amely alig néhány nappal azután hangzott el, hogy Irán rakétatámadást hajtott végre Kataron keresztül izraeli célpontok ellen – azonnali nemzetközi visszhangot váltott ki.
Az izgalom a tetőfokára hágott, aztán hirtelen megállt az idő – legalábbis Kapu Tibor és az Axiom-4 küldetés legénysége számára. Bár minden készen állt a fellövésre: a rakéta a helyén, a kapszula tesztelve, az asztronauták karanténban és kiképzetten várták az indulást – mégis jött az újabb halasztás. Ezúttal azonban nem az időjárás, nem is a rakétatechnika, hanem maga az űrállomás mondta azt: „nem most”.
Brüsszel a szó szoros és átvitt értelmében is Európa középpontja. Miközben az uniós döntéshozók Ukrajna csatlakozási tárgyalásait sürgetik és a háború árnyékában navigálnak, Belgium maga is politikai átrendeződésen megy keresztül. Eközben új geopolitikai válságok is fenyegetik az európai egységet – Irán és Izrael konfliktusa, valamint az LMBTQ-jelkép társadalmi szerepe körüli viták is ide ékelődnek.
