Donald Trump újra rátette a kezét az amerikai bevándorláspolitika érzékeny szelektálógombjára. Bár a volt elnök a Fox Newsnak adott interjújában elismerte, hogy az Egyesült Államok gazdasága nem működik bevándorlók nélkül, egyértelműen kijelentette: csak az léphet be, aki legálisan érkezik.

Ha valaki azt hitte, hogy Emmanuel Macron a diplomácia nyelvén fogja elintézni Donald Trump legújabb húzását, annak most csalódnia kell. A francia elnök ugyanis nem kertelt: szerinte az amerikai vámháborús fenyegetés durva támadás Európa ellen – és most eljött az ideje, hogy az öreg kontinens ne csak nézze, hanem vissza is vágjon.

2025 júliusában új lendületet kapott a Gázai övezet humanitárius támogatása: ismét tengerre száll a Gaza Freedom Flotilla, hogy az izraeli tengeri blokád ellenére segélyszállítmányokat juttasson el a világ egyik leginkább elszigetelt térségébe. A nemzetközi aktivistákból, jogvédőkből és független újságírókból álló kezdeményezés célja nem csupán az élelmiszer, gyógyszer és egyéb alapvető eszközök eljuttatása, hanem a nemzetközi közvélemény figyelmének felhívása is a Gázában uralkodó humanitárius válságra.

Új-Delhi – Sokkoló részletek láttak napvilágot a júniusban történt légikatasztrófával kapcsolatban, amelyben egy Air India Boeing 787-8 Dreamliner repülőgép zuhant le, 260 ember életét követelve. A nyomozás eddigi eredményei egy technikailag egyszerűnek tűnő, mégis végzetes eseménysorra utalnak: a gép mindkét hajtóműve leállt, közvetlenül a felszállás után.

2025 nyarára az iráni atomprogram körüli feszültségek olyan mértéket öltöttek, amely veszélyesebbé vált, mint az elmúlt két évtized bármely szakaszában. Júniusban az ENSZ Atomenergia-ügynöksége (IAEA) hivatalosan is megállapította, hogy Irán súlyosan megsértette a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Ez a lépés nemcsak diplomáciai vihart kavart, hanem katonai válaszlépéseket is elindított – elsősorban Izrael részéről.

Dánia július 1-jén átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és azonnal világossá tette: nem adminisztratív szerepet kíván betölteni, hanem kezdeményező, stratégiai irányítást. A dán kormány prioritásai között két ügy emelkedik ki: Ukrajna csatlakozásának előmozdítása, valamint az EU 2040-es klímavédelmi céljainak rögzítése.

Donald Trump újra formában van – és ezúttal nem kampánybeszédek, hanem kereskedelmi hadüzenetek formájában. Az egykori amerikai elnök, aki jó eséllyel újra versenybe száll a Fehér Házért, bejelentette: augusztus 1-jétől 35 %-os vámtarifát vetne ki minden Kanadából érkező termékre. És nem állna meg itt – más, „barátinak” tartott országok is hasonló bánásmódra számíthatnak.

Egyre erőteljesebben szólítja fel a nemzetközi közösséget Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a háború sújtotta ország talpra állításához használják fel a nyugaton befagyasztott orosz állami vagyont. A római Ukrajna Újjáépítési Konferencián elhangzott beszédében Zelenszkij azt is kijelentette: „Az orosz agresszió következményeit nem viselheti örökké Európa – itt az ideje, hogy az elkövető fizessen.”

Információk szerint Donald Trump azzal fenyegette meg Vlagyimir Putyint, hogy „ki fogja nyírni Moszkvát”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. A kiszivárgott kijelentés nem hivatalos csatornán hangzott el, de súlyos diplomáciai következményei lehetnek – főleg, hogy a Kreml sem tagadja egyértelműen.

Évek óta tart a diplomáciai hullámvasút Ukrajna uniós közeledése körül. A háború kitörése után az EU történelmi gyorsasággal adott tagjelölti státuszt Kijevnek, ám a csatlakozási tárgyalások megkezdése – legalábbis eddig úgy hittük – az összes tagállam jóváhagyásától függött. Most viszont kiderült: ez nem így van. És ez radikálisan átírhatja a játékszabályokat – különösen Magyarország számára.

Példátlan intenzitású dróntámadásokkal vette célba Oroszország Ukrajnát az elmúlt napokban: egyetlen hét alatt több mint ezer drónt, tucatnyi rakétát és légi bombát indítottak el, főként civil célpontok ellen. A támadások súlyos károkat okoztak, és halálos áldozatokat is követeltek, miközben Ukrajna légvédelme próbálja feltartóztatni a folyamatos nyomást.

A Temu nemcsak divattermékekkel és kütyükkel hódítana tovább: a platform új frontot nyit a gyorsan forgó fogyasztási cikkek piacán. Bio müzliszeletek, kézműves szappanok és európai gyártású vegán kozmetikumok is helyet kaphatnak kínálatában – helyi raktárakból, gyors szállítással. A lépés éles üzenet az olyan szereplők felé, mint az Amazon, a Lidl vagy a DM: a Temu nemcsak olcsó, de egyre komolyabban vehető alternatíva a mindennapi vásárlásokban is.