A magyar kormány határozatban járult hozzá, hogy gazdasági megállapodást készítsenek elő Egyenlítői-Guinea kormányával. A dokumentum egy beruházásvédelmi egyezmény létrehozásáról szól – vagyis arról, hogy a két ország kölcsönösen biztosítja egymás befektetőinek jogait és érdekeit. A döntés újabb kérdéseket vet fel arról, hogy milyen elvek és szempontok határozzák meg a mai külpolitikai nyitásokat.

Előzetes érdeklődést indított az Európai Bizottság a magyar MBH Bank működésével kapcsolatban – derül ki a Budapesti Értéktőzsdén közzétett közleményből, amelyet a pénzintézet juttatott el a tőkepiaci szereplők számára. A bejelentés alapján jelenleg nem hivatalos vizsgálatról, hanem egy ügyiratszámmal ellátott tájékoztató eljárásról van szó.

Az Otthon Start program új lendületet adott a hazai lakáspiacnak: az ingatlan.com friss adatai szerint júliusban három éve nem tapasztalt érdeklődés övezte az eladó lakások hirdetéseit. Több mint 284 ezer telefonos megkeresés érkezett a portálon meghirdetett eladó ingatlanokra – ez az előző hónaphoz képest 30 százalékos, a tavalyi év azonos időszakához mérten pedig 6 százalékos növekedést jelent.

A kormány rendeletben rögzítette a 2025-ben induló, fix 3%-os kamatozású Otthon Start lakáshitel végleges feltételeit. A támogatott konstrukció célja az első lakás megszerzésének segítése, és több ponton is bővültek a jogosultak köre és az igénylés lehetőségei.

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) köthető alapítványok pénzügyi háttere immár nem pusztán szakmai vita, hanem közérdekű kérdés is. A 2024 végén nyilvánosságra hozott Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentéstervezet szerint a jegybanki alapítványi konstrukciókban kezelt közvagyon jelentős része „gyenge megtérülésű külföldi befektetésekben merült ki”, miközben a hozzájuk tartozó vagyonkezelő cégek – az ÁSZ megfogalmazása szerint – jelentős kötelezettségállományt halmoztak fel.

Csodagyógyszerből csalódás? A dán Novo Nordisk az Ozempic és a Wegovy révén éveken át uralta a cukorbetegség- és fogyókúrás gyógyszerek piacát, tőzsdei szupersztárként Európa legsikeresebb vállalatává vált – egészen mostanáig. Július végén azonban hatalmas zuhanás következett be: a vállalat értékéből két nap alatt több mint 80 milliárd euró tűnt el. A részvényárfolyam drámaian esett, a befektetők elfordultak, és a Novo Nordisk most arra kényszerül, hogy újragondolja a jövőjét.

A gázai övezetben drámai humanitárius krízis bontakozik ki: legalább 113 ember, köztük 81 gyermek halt meg éhínség következtében. A helyi hatóságok szerint 2025 júliusában már több mint 28 000 malnutríciós esetet regisztráltak, és a szám napról napra emelkedik.

2025-ben Magyarország új mérföldkőhöz érkezett a nemzetközi pénzügyi piacokon: 5 milliárd kínai renminbi értékben bocsátott ki kötvényt, amely a valaha volt legnagyobb, kínai célközönségnek szánt magyar kötvénykibocsátásnak számít. A tranzakciót rendkívül erős befektetői érdeklődés övezte, ami rávilágít Magyarország és Kína gazdasági kapcsolatainak folyamatos erősödésére.

A Duna, Európa második leghosszabb folyója, évszázadok óta élteti a térséget, ám a klímaváltozás és az emberi tevékenységek miatt súlyos károkat szenvedett. Most a HUN‑REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével nemzetközi összefogás indul a Duna élővilágának helyreállítására, hogy megóvják a folyót és élhetőbbé tegyék a régiót a jövő generációi számára.

A Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok újabb szintre léptek az utóbbi években, és ennek egyik legfontosabb, de kevésbé reflektorfényben lévő területe a jogi együttműködés. A két ország eltérő jogrendszerrel és jogkultúrával rendelkezik – Kína kontinentális jogon alapuló, sajátos politikai berendezkedésű rendszere és Magyarország európai uniós joghoz igazodó struktúrája első látásra távolinak tűnhet –, mégis egyre több területen találkoznak és építenek együtt.

A magyar filmgyártás újabb ösztönzést kap: a Nemzeti Filmintézet friss pályázati körben jelentős támogatást nyújt animációs és dokumentumfilmes projekteknek, különös hangsúlyt fektetve a hazai népi kultúra, társadalmi témák és történelmi sorsfordulók feldolgozására.

Miközben a világ egyre inkább küzd az energiabiztonság, a klímaváltozás és a technológiai átállás kihívásaival, egy korábban félreállított ötlet újra reflektorfénybe került: a kis moduláris atomerőművek, azaz SMR-ek. Kicsik, de nem jelentéktelenek – és egyre többen hisznek abban, hogy ezek az újgenerációs reaktorok lehetnek a jövő energiarendszereinek kulcsai.