Ebben a kategóriában összesen 86 hír található.
Péntektől csökkennek a nagykereskedelmi üzemanyagárak Magyarországon. Június 27-től a benzin literenkénti ára bruttó 5 forinttal, míg a dízelé 2 forinttal mérséklődik. A csökkenés a nemzetközi olajárak és az árfolyamváltozások hatására következik be.
Néhány hónapja még a magyar gazdaság egyik zászlóshajójaként emlegették, mára azonban lelassult, sőt le is állt a debreceni CATL-akkumulátorgyár kivitelezése. A hivatalos kommunikáció visszafogott, de piaci és diplomáciai források egybehangzóan állítják: a kínai–amerikai kereskedelmi ellentétek és az európai szabályozási bizonytalanság komolyan kihatottak a projekt jövőjére.
Miközben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter továbbra is optimistán nyilatkozik a magyar gazdaság jövőjéről, a Magyar Nemzeti Bank élére frissen kinevezett Varga Mihály egészen más képet vázolt fel a nyilvánosság előtt. A korábbi pénzügyminiszter legutóbbi sajtótájékoztatóján világossá tette: a gazdaság jelenlegi állapota és kilátásai korántsem biztatóak.
A hazai üzemanyagárak rövid távon növekedhetnek, miután a nemzetközi olajpiacon feszültségek alakultak ki. A jelenlegi geopolitikai helyzet, különösen a Közel-Keleten zajló izraeli–iráni konfliktus, jelentős bizonytalanságot eredményez a nyersolaj árfolyamában.
Magyarország sikeres dollárkötvény-kibocsátást hajtott végre.
Több mint négymilliárd dollár értékben bocsátott ki államkötvényeket a nemzetközi piacon.
Budapest újabb lendületes ingatlanirodával gazdagodik: június 27-én, pénteken 18:00 órakor hivatalosan is megnyílik a Főnix by Duna House irodája a XIII. kerület szívében, a Reitter Ferenc utca 5. szám alatt.
A kormány döntése alapján átfogó átvilágítás kezdődött Budapest főváros pénzügyi helyzetével kapcsolatban. A lépés célja, hogy pontos és objektív képet kapjanak arról, milyen állapotban van a város költségvetése, milyen pénzügyi döntések születtek az elmúlt években, és milyen kockázatok rejlenek a jelenlegi gazdálkodásban.
A magyar Országgyűlés 2025. június 18-án elfogadta a 2026-os állami költségvetést, amelynek központi célja, hogy a gazdasági növekedés lassulása ellenére is stabilitást, kiszámíthatóságot és erőteljes társadalmi támogatást biztosítson. A törvényjavaslat kormányoldali többséggel ment át, az ellenzéki pártok többsége nem támogatta.
2025 nyara történelmi fordulópontként vonul be a hazai hadiipar történetébe. A magyar állam úgy döntött, hogy kilenc meghatározó védelmi ipari vállalatban meglévő tulajdonrészét egy új holdingvállalatba csoportosítja, majd annak többségét egy magántulajdonban lévő cégre bízza. Ezzel a lépéssel hosszú évtizedek után először fordul elő, hogy a magyar hadiipar kulcspozíciói kikerülnek az állam közvetlen irányítása alól – legalábbis békeidőben.
Az utóbbi hetekben sok vásárló meglepetten tapasztalhatta: a boltok zöldségpultjain feltűnően kevesebb a hazai termék. A megszokott ízű, friss magyar paradicsom, paprika vagy uborka gyakran hiányzik, helyette külföldi, drágább, vagy minőségben gyengébb áruk jelennek meg. Mi áll a háttérben?
A hazai borászatok egyre nehezebb helyzetben vannak – a termelési költségek emelkedése és az árak stagnálása komoly kihívás elé állítja a szektort.
2014-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentős összeget – több mint 260 milliárd forintot – juttatott olyan alapítványoknak, amelyek a közgazdasági oktatás és tudomány támogatását tűzték ki célul. A Matolcsy György akkori jegybankelnök nevével fémjelzett kezdeményezés idővel közéleti viták középpontjába került: felmerült a kérdés, miként kezelhet közpénzt egy alapítvány, és milyen szinten ellenőrizhető az így felhasznált vagyon sorsa. Az alapítványok tevékenységét éveken át övező átláthatósági vita és a legújabb számvevőszéki jelentések ismét reflektorfénybe helyezték az ügyet – ezúttal jelentős vagyoni veszteség gyanújával.
