A nemzetközi részvénypiacok visszapattantak a korábbi veszteségekből, miután Jerome Powell, az amerikai jegybank (Fed) elnöke jelezte, hogy a közeljövőben kamatcsökkentésre kerülhet sor, és az eszközvásárlási program befejezését is kilátásba helyezte. A befektetői hangulat javult, ám a piacokat továbbra is bizonytalanság jellemzi az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi vita miatt.

Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek újra kiéleződtek, miután Donald Trump volt amerikai elnök kilátásba helyezte az amerikai szójabab-vásárlások megszüntetését, válaszul Kína vásárlásainak leállítására. A két ország magas szintű találkozóját Dél-Koreában tervezik, miközben a viták árnyékolják az IMF és a Világbank közgyűléseit.

Dél-Korea ipari minisztere és a közelpolitikáért felelős elnöki titkár az Egyesült Államokba utazott, hogy folytassák a vámokkal kapcsolatos tárgyalásokat. A dél-koreai kormány szerint az eddigi egyeztetések „nagy előrelépést” hoztak.

Október 12-től életbe lépett az Európai Unió új Belépés/Kilépés Rendszere (EES), amely az unión kívüli állampolgárokról elektronikus adatokat rögzít belépéskor és kilépéskor. A rendszer célja a határellenőrzés megerősítése, az illegális tartózkodások csökkentése és a bevándorlási folyamatok gyorsabb, átláthatóbb kezelése.

Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy Magyarország nem tervezi az euró bevezetését. A miniszterelnök szerint az EU jelenlegi helyzete bizonytalan, és a közösség belső kohéziója veszélybe kerülhet.

A francia politikai válság újabb hullámai megingatták az európai pénzpiacokat, és a bizonytalan befektetői hangulat gyorsan begyűrűzött Közép-Európába is. A kockázatkerülés felerősödése nyomást helyezett a régiós devizákra, különösen a forintra, amely az elmúlt napokban érezhetően gyengült az euróval és a dollárral szemben.

Gazdasági hullámzások, politikai feszültségek és őszi világtrendek jellemezték az elmúlt hetet.
A magyar belpolitika és a nemzetközi színtér egyaránt mozgalmas napokat élt meg – az energiapiac, az infláció, a külpolitikai helyzet és a technológiai világ is új fordulatokat hozott.

A globális piacokon jelenleg optimizmus látszik: az egészségügyi és technológiai szektorok hajtják felfelé az indexeket. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a kormányzati leállás lehetősége miatt fennáll a bizonytalanság, ami árnyalja a piaci kilátásokat.

Magyarország hosszú távú LNG-szerződést kötött a francia Engie-vel, évente 400 millió köbméter cseppfolyósított földgázt vásárolva. A horvátországi Krk-terminálon keresztül érkező gáz az ország éves fogyasztásának mintegy 5 százalékát fedezi, hozzájárulva az orosz energiafüggőség csökkentéséhez és az ellátásbiztonság növeléséhez.

A világ tőzsdéi emelkedést mutatnak, miközben az arany ára rekordközeli szinten mozog. A befektetők kettős stratégiát követnek: egyszerre keresik a gyors nyereség lehetőségét a részvénypiacokon, és a biztonságot a nemesfémekben. A háttérben az amerikai kormány működésének leállása áll, amely fokozza a bizonytalanságot és a globális piacok érzékenységét.

Sosem látott ütemben növekszik a magyar államadósság. Az ország tartozása átlépte a 63 ezer milliárd forintot, a kamatterhek megduplázódtak, és ma már minden magyar több mint hatmillió forintnyi adósságot „cipel a vállán”. Hogyan jutottunk idáig, és mit jelent ez a hétköznapi embereknek?

Lassan és negatív hangulatban indult a hét a Budapesti Értéktőzsdén: a vezető részvények gyengélkednek, a befektetők óvatosak, és egyelőre nem látszik a fellendülés jele. A globális gazdasági bizonytalanság továbbra is árnyékot vet a hazai piacra.