Magyarország ingatlanpiaca idén nyáron valósággal felbolydult. Miközben más években a július inkább a kivárásról, a szabadságról és a lassú ügymenetről szól, most szinte minden településen érezhető a vásárlási kedv robbanása. Az okok kézzelfoghatóak: szeptemberben startol az Otthon Start Program kedvezményes, fix kamatozású hitele, és ezzel egy időben a felvételi ponthatárok kihirdetése is új igényeket szült a lakhatás terén.

2024 végén – külföldi sajtóbeszámolók szerint – a lengyel GTC ingatlancég, amely a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak vagyonát kezelő Optima-csoport érdekeltségébe tartozik, 5165 német lakást, 47 kereskedelmi egységet és több mint 2100 parkolót tartalmazó portfóliót vásárolhatott meg a svájci Peach Property Grouptól. A tranzakció értéke a közlemények alapján 448 millió euró lehetett, részben bankhitelből, részben kötvénykibocsátásból finanszírozva.

A lakáspiacon máris érezhető a nyomás. Alig hirdették meg az Otthon Start programot, a kereslet megugrott, és a szakértők szerint akár 10–20 százalékos áremelkedést is hozhat a következő hónapokban. De vajon valóban segít-e ez a program azoknak, akiknek szánták – vagy éppen ellenkezőleg: még távolabb sodorja őket az álomotthontól?

Sajtóinformációk szerint a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) köthető alapítványi rendszer új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A nyilvánosságra került információk alapján a feljelentés több bűncselekmény gyanúját is érinti, köztük hűtlen kezelést, csalást, hamis magánokirat felhasználását, valamint a számvitel rendjének megsértését.

Vannak időszakok, amikor a pénz útja világos. Nyomon követhető, számonkérhető. És vannak másféle időszakok is, amikor a pénz ugyan megvan, de senki sem látja, hogyan, miért, és kinek a döntése nyomán lett felhasználva.

A magyar kormány határozatban járult hozzá, hogy gazdasági megállapodást készítsenek elő Egyenlítői-Guinea kormányával. A dokumentum egy beruházásvédelmi egyezmény létrehozásáról szól – vagyis arról, hogy a két ország kölcsönösen biztosítja egymás befektetőinek jogait és érdekeit. A döntés újabb kérdéseket vet fel arról, hogy milyen elvek és szempontok határozzák meg a mai külpolitikai nyitásokat.

Előzetes érdeklődést indított az Európai Bizottság a magyar MBH Bank működésével kapcsolatban – derül ki a Budapesti Értéktőzsdén közzétett közleményből, amelyet a pénzintézet juttatott el a tőkepiaci szereplők számára. A bejelentés alapján jelenleg nem hivatalos vizsgálatról, hanem egy ügyiratszámmal ellátott tájékoztató eljárásról van szó.

Az Otthon Start program új lendületet adott a hazai lakáspiacnak: az ingatlan.com friss adatai szerint júliusban három éve nem tapasztalt érdeklődés övezte az eladó lakások hirdetéseit. Több mint 284 ezer telefonos megkeresés érkezett a portálon meghirdetett eladó ingatlanokra – ez az előző hónaphoz képest 30 százalékos, a tavalyi év azonos időszakához mérten pedig 6 százalékos növekedést jelent.

A kormány rendeletben rögzítette a 2025-ben induló, fix 3%-os kamatozású Otthon Start lakáshitel végleges feltételeit. A támogatott konstrukció célja az első lakás megszerzésének segítése, és több ponton is bővültek a jogosultak köre és az igénylés lehetőségei.

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) köthető alapítványok pénzügyi háttere immár nem pusztán szakmai vita, hanem közérdekű kérdés is. A 2024 végén nyilvánosságra hozott Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentéstervezet szerint a jegybanki alapítványi konstrukciókban kezelt közvagyon jelentős része „gyenge megtérülésű külföldi befektetésekben merült ki”, miközben a hozzájuk tartozó vagyonkezelő cégek – az ÁSZ megfogalmazása szerint – jelentős kötelezettségállományt halmoztak fel.

Csodagyógyszerből csalódás? A dán Novo Nordisk az Ozempic és a Wegovy révén éveken át uralta a cukorbetegség- és fogyókúrás gyógyszerek piacát, tőzsdei szupersztárként Európa legsikeresebb vállalatává vált – egészen mostanáig. Július végén azonban hatalmas zuhanás következett be: a vállalat értékéből két nap alatt több mint 80 milliárd euró tűnt el. A részvényárfolyam drámaian esett, a befektetők elfordultak, és a Novo Nordisk most arra kényszerül, hogy újragondolja a jövőjét.

A gázai övezetben drámai humanitárius krízis bontakozik ki: legalább 113 ember, köztük 81 gyermek halt meg éhínség következtében. A helyi hatóságok szerint 2025 júliusában már több mint 28 000 malnutríciós esetet regisztráltak, és a szám napról napra emelkedik.