Megosztás az X-en
Sajtóinformációk szerint a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) köthető alapítványi rendszer új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A nyilvánosságra került információk alapján a feljelentés több bűncselekmény gyanúját is érinti, köztük hűtlen kezelést, csalást, hamis magánokirat felhasználását, valamint a számvitel rendjének megsértését.
A sajtóban megjelent részletek szerint az új vezetés egyes, korábbi időszakhoz köthető tranzakciókat – köztük egy értékpapírkölcsön-ügyletet – jogellenesnek, illetve színleltnek tart, és az ügylet körülményeit bíróság előtt is vizsgálják. A beszámolók szerint az érintett céghálózat jelentős közvagyonnal gazdálkodott, és a pénzmozgások egy része több országon és vállalaton ível keresztül, ami megnehezítheti az ellenőrzést.
A feljelentéssel párhuzamosan az alapítványi rendszer új irányítói átfogó átvilágítást indítottak, amelyhez – információk szerint – 400 millió forintot különítettek el kizárólag e célra. A források alapján ez az összeg kizárólag az átvilágítási munkák finanszírozására szolgálhat, és nem használható fel más célra.
Sajtóinformációk szerint az új vezetés megítélése alapján a feltárt ügyek vagyoni hátrányt okozhattak, és a vagyonkezelés egyes formái nem minden esetben feleltek meg a jogszabályi követelményeknek. A beszámolók szerint a közpénzek mozgása nagyobbrészt lekövethető, azonban a tényleges károk mértéke egyelőre nem ismert, és a teljes körű feltárás hónapokat, akár éveket is igénybe vehet.
A szóban forgó ügyek részben még az előző jegybanki vezetés idején történtek. A sajtó szerint a feljelentés nemcsak a korábbi évekre, hanem a 2024-es évre és 2025 első hónapjaira is kiterjed, amikor is állítólag további kétes tranzakciók történhettek.
A történtek súlyát növeli, hogy az alapítványi rendszerhez kapcsolódó céghálózat több száz milliárd forinttal gazdálkodott, amelynek túlnyomó része közforrásból származott. A jelentések szerint az ellenőrzési hiányosságok és a pénzügyi manőverek összetettsége miatt külön szakértői csapatokra, jogászokra, könyvvizsgálókra és pénzügyi elemzőkre van szükség a teljes kép feltárásához.
A sajtóban megjelent értékelések szerint az alapítvány jelenlegi pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az átvilágítás saját forrásból történő finanszírozását, ezért vált szükségessé a célzott vagyonjuttatás. A vizsgálatok továbbra is folyamatban vannak.
Szerkesztőségünk véleménye
Megdöbbentő és egyben tanulságos, hogy egy közpénzből működő rendszer kivizsgálásához – amely elvileg átlátható és elszámoltatható kellene hogy legyen – külön 400 millió forintos forrásra van szükség. Ez önmagában is sokatmondó: olyan mértékű és bonyolultságú struktúra épült ki az elmúlt években, amelynek ellenőrzése már saját jogon is újabb közpénzeket igényel.
A léptékek, amelyekről most szó van – több száz milliárd forintnyi vagyon, összetett céghálók, értékpapírügyletek – arra világítanak rá, hogy nem szabadna ilyen koncentrált közpénzvagyont bármilyen ellenőrizhetőség nélkül működtetni. A jelenlegi helyzet nemcsak a bizalom hiányáról tanúskodik, hanem arról is, hogy a közpénzek kezelése nem válhat sem technikai, sem jogi labirintussá. Mert minél bonyolultabb egy rendszer, annál nehezebb felelősséget kérni.
Ha egy közpénzekkel gazdálkodó rendszer átvilágítása csak külön anyagi segítséggel valósítható meg, az azt jelzi, hogy az eredeti működési keretek nem biztosították a kellő átláthatóságot. Ez hosszú távon a közbizalom megrendüléséhez vezethet.