A kormány utolsó pillanatban meghozott döntése alapjaiban változtatja meg az Otthon Start Program feltételeit. A hitel konstrukcióját mostantól szigorúbb keretek közé szorítják, azzal az indokkal, hogy jobban illeszkedjen a családtámogatási rendszerhez.

Trump lépése Washingtonban történt, de a hatása Budapestig gyűrűzhet – és ez jól mutatja, mennyire összekapcsolt a világ gazdasági rendszere.

A belváros egyik legimpozánsabb klasszicista palotája, a Postabank-székház, hosszú évek óta üresen áll. Bár külsőre impozáns, a falak között rejtett történelmi múlt, tulajdonosi bizonytalanság és állagromlás magyarázza, miért nem kapott új funkciót a kiemelt helyen fekvő épület.

A budapesti agglomerációban tovább gyorsult az ingatlanárak növekedése a 3%-os fix kamatozású lakáshitel, az Otthon Start Program bevezetése óta. Egy hónap alatt a dél-keleti szektorban egy 90 négyzetméteres ház ára 63-ról 70 millió forintra emelkedett, miközben a vevők egyre inkább a fővárostól távolabbi településeket keresik, hogy kihasználják a kedvezményes hitel adta lehetőségeket.

Az elmúlt években egyre súlyosabbá vált az aszályhelyzet Magyarországon. A csapadékszegény időszakok, a hőhullámok és a kiszáradó vízfolyások nemcsak a mezőgazdaságot veszélyeztetik, hanem a teljes vízgazdálkodási rendszert is próbára teszik. Az ország több térségében visszaesett a terméshozam, csökkent a talajnedvesség, és a talajvízszint is jelentősen apadt.

Példa nélküli helyzet alakult ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) történetében: jogerős bírósági ítélet alapján végrehajtási eljárás indult a szervezet ellen. A Fővárosi Törvényszék augusztus 12-én kiállította a végrehajtási lapot, miután a kar nem fizette ki egy informatikai cégnek – a Sysdata PSE Kft.-nek – megítélt közel kétmilliárd forintos összeget. A kérdés most az, hogy lesz-e végrehajtó, aki saját szakmai szervezeténél érvényesíti a döntést.

Magyarország ingatlanpiaca idén nyáron valósággal felbolydult. Miközben más években a július inkább a kivárásról, a szabadságról és a lassú ügymenetről szól, most szinte minden településen érezhető a vásárlási kedv robbanása. Az okok kézzelfoghatóak: szeptemberben startol az Otthon Start Program kedvezményes, fix kamatozású hitele, és ezzel egy időben a felvételi ponthatárok kihirdetése is új igényeket szült a lakhatás terén.

2024 végén – külföldi sajtóbeszámolók szerint – a lengyel GTC ingatlancég, amely a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak vagyonát kezelő Optima-csoport érdekeltségébe tartozik, 5165 német lakást, 47 kereskedelmi egységet és több mint 2100 parkolót tartalmazó portfóliót vásárolhatott meg a svájci Peach Property Grouptól. A tranzakció értéke a közlemények alapján 448 millió euró lehetett, részben bankhitelből, részben kötvénykibocsátásból finanszírozva.

A lakáspiacon máris érezhető a nyomás. Alig hirdették meg az Otthon Start programot, a kereslet megugrott, és a szakértők szerint akár 10–20 százalékos áremelkedést is hozhat a következő hónapokban. De vajon valóban segít-e ez a program azoknak, akiknek szánták – vagy éppen ellenkezőleg: még távolabb sodorja őket az álomotthontól?

Sajtóinformációk szerint a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) köthető alapítványi rendszer új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A nyilvánosságra került információk alapján a feljelentés több bűncselekmény gyanúját is érinti, köztük hűtlen kezelést, csalást, hamis magánokirat felhasználását, valamint a számvitel rendjének megsértését.

Vannak időszakok, amikor a pénz útja világos. Nyomon követhető, számonkérhető. És vannak másféle időszakok is, amikor a pénz ugyan megvan, de senki sem látja, hogyan, miért, és kinek a döntése nyomán lett felhasználva.

A magyar kormány határozatban járult hozzá, hogy gazdasági megállapodást készítsenek elő Egyenlítői-Guinea kormányával. A dokumentum egy beruházásvédelmi egyezmény létrehozásáról szól – vagyis arról, hogy a két ország kölcsönösen biztosítja egymás befektetőinek jogait és érdekeit. A döntés újabb kérdéseket vet fel arról, hogy milyen elvek és szempontok határozzák meg a mai külpolitikai nyitásokat.