Magyarország minden eddiginél nagyobb összegű európai uniós hitelre nyújtott be hivatalos kérelmet: a kormány 17,4 milliárd eurót igényel az Európai Unió új védelmi célú finanszírozási programjából, a SAFE-ből. A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint az összeg a honvédelem megerősítésétől kezdve a hazai védelmi ipar fejlesztésén át egészen a kettős célú infrastruktúrák korszerűsítéséig számos stratégiai területet érint.

Szerbia egyik legfontosabb energetikai üzeme, a pancsovai olajfinomító működése váratlanul megáll. A döntés hátterében az áll, hogy az üzemet működtető vállalat engedélyét nem hosszabbították meg, így az ország üzemanyag-ellátása napokon belül kritikus helyzetbe kerülhet.

A Fekete-tengeren már a civil hajózás sincs biztonságban: az elmúlt napokban két tankerhajót is támadás ért, ezért Recep Tayyip Erdogan szerint az Orosz–ukrán háború új, veszélyes szakaszba lépett, amely közvetlenül fenyegeti a nemzetközi kereskedelmi útvonalakat.

Magyarországon mozgalmas napokat élünk: miközben tudományos ünnepségek zajlanak az ország meghatározó intézményeiben, a munkaerőpiac látványos átalakuláson megy keresztül, és mindehhez jelentős gazdasági kihívások társulnak. Az oktatás, a munkavállalás és a gazdaság egyszerre kerültek fókuszba, ami a következő időszakban komoly változásokat vetít előre az ország jövőjére nézve.

Váratlan fordulat a hazai kiskereskedelemben: kivonul Magyarországról a Hervis, a közkedvelt sportáruházlánc teljes hálózatát eladják, a márka pedig eltűnik a magyar boltok közül.

A kormány újabb módosítást hajtott végre a 2025-ös országos költségvetésben: több tízmilliárd forintot csoportosítanak át rezsivédelemre, egészségügyre és közlekedési fejlesztésekre, miközben az ellenzék átláthatatlanságot és kapkodást emleget.

A brazíliai Belémben megtartott COP30 klímakonferencia kompromisszumos megállapodással zárult, ám a kritikusok szerint továbbra is hiányoznak a fosszilis energiahordozók kivezetésére vonatkozó kötelező vállalások, miközben a finanszírozás kérdése is bizonytalan maradt.

Az Egyesült Államok külön engedéllyel zöld utat adott Magyarországnak, hogy a paksi bővítésben orosz, Rosatom-technológiát használjon – a döntés egyszerre jelent energetikai könnyítést és komoly geopolitikai üzenetet Európának.

A MOL és a Slovnaft azzal vádolja a horvát JANAF-ot, hogy egyoldalúan módosított egy kulcsfontosságú üzemanyag-szállítási szerződést, ami szerintük a nem orosz eredetű ellátást és a régió energia-biztonságát is veszélybe sodorhatja.

A Porsche Hungaria minden eddiginél nagyobb fejlesztésbe kezd Budaörsön: 20 millió eurós beruházással teljesen új logisztikai csarnokot épít, amely 2027-re 33 ezer négyzetméteresre bővíti a vállalat regionális alkatrész-központját – ezzel Magyarország egyik legjelentősebb autóipari logisztikai bázisa jön létre.

Magyarország újabb frontot nyit Brüsszellel szemben: a kormány pert indít az Európai Unió ellen az orosz energiaimportok korlátozására vonatkozó tervek miatt, arra hivatkozva, hogy a szabályozás veszélyezteti az ország ellátásbiztonságát és sérti a tagállami szuverenitást.

A kormány adócsökkentést ígér a kisvállalkozásoknak, és már jövő héten megállapodhat a gazdasági kamarákkal – a lépés a működési terhek enyhítését és a gazdaság élénkítését célozza, miközben a kabinet átalakítja energia- és gazdaságpolitikáját.