Az Aldi újabb lépést tett digitális stratégiájának megvalósításában: Magyarországon is bővíti online élelmiszer- és háztartási kiszállítási szolgáltatását. A cél nem csupán a kényelmesebb vásárlás, hanem az európai piacokon való további terjeszkedés erősítése.

Az IATA vezetője szerint az Európai Unió fenntartható repülőüzemanyagokra vonatkozó új szabályozása nem a zöld átállást, hanem a nagyvállalatok profitját szolgálja. A légiközlekedési szövetség úgy véli, a rendszer torzítja a piacot és aránytalan terheket ró a légitársaságokra, miközben a helyi SAF-termelés továbbra sem kap elegendő támogatást.

Az Európai Bizottság új dohányipari szabályozása komoly hatással lehet Magyarországra is. A javaslat a nikotinpárnákat a hagyományos dohánytermékekkel azonos szigor alá vonná, ami veszélybe sodorhatja a Pécsen működő, világszinten is jelentős svéd–magyar gyártóközpont jövőjét és a hazai beruházások megtérülését.

Az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be az orosz olajipar ellen, amelyek Magyarország energiabiztonságát is érintik. Orbán Viktor szerint az ország nem engedheti meg magának az energiaellátás leállását, ezért alternatív megoldásokat keres a szankciók hatásainak enyhítésére.

Lassulnak a kínai beruházások Európában, a debreceni CATL akkumulátorgyár bővítése is visszafogottabb lett. Az elektromos autók iránti kereslet gyengülése és az uniós vizsgálatok új kihívások elé állítják a kínai tőkét és a magyar beszállítókat.

Ma 2025.10.20 drámai mozgásokat hozott a magyar tőzsde: a Rába árfolyama több mint 18%-kal szárnyalt, míg a 4iG forgalma rekordot döntött, jelezve, hogy a befektetők egyre nagyobb figyelemmel követik a hazai ipari és technológiai vállalatokat.

Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország a teljes erővel dolgozik a „14. havi” nyugdíj bevezetésén. A választások előtt ígért kiegészítés költsége mintegy 1,6 milliárd dollár, rövid távon támogatja a nyugdíjasok fogyasztását, de hosszú távon komoly pénzügyi kockázatokat rejthet az államháztartás számára.

Az amerikai regionális bankok körül kibontakozó csalási botrány és hitelveszteség-hullám újabb sokkot okozott a globális pénzpiacokon. A Zions és a Western Alliance ügye nyomán zuhantak a bankrészvények, az arany árfolyama rekordot döntött, miközben a befektetők a rendszer stabilitását féltik. A pénzügyi bizonytalanság Magyarországot is elérheti – gyengülhet a forint, és drágulhat az állampapír-finanszírozás.

A világ két legnagyobb gazdasága újra egymásnak feszül, miközben a világgazdaság egyensúlya inogni kezd. A WTO és az IMF vezetői egyaránt figyelmeztetnek: ha Washington és Peking nem fékezi meg a kereskedelmi háborút, a globális növekedés akár hét százalékkal is visszaeshet. A tét óriási – nemcsak az óceánon túl, hanem Európában és Magyarországon is.

Az LT Foods, az indiai élelmiszeripar egyik meghatározó szereplője, 25 millió euróért felvásárolta a magyar Global Green Europe Kft.-t. A tranzakció célja, hogy a vállalat megerősítse jelenlétét az európai piacon, és bővítse feldolgozott élelmiszerportfólióját a kontinensen.

A nemzetközi részvénypiacok visszapattantak a korábbi veszteségekből, miután Jerome Powell, az amerikai jegybank (Fed) elnöke jelezte, hogy a közeljövőben kamatcsökkentésre kerülhet sor, és az eszközvásárlási program befejezését is kilátásba helyezte. A befektetői hangulat javult, ám a piacokat továbbra is bizonytalanság jellemzi az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi vita miatt.

Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek újra kiéleződtek, miután Donald Trump volt amerikai elnök kilátásba helyezte az amerikai szójabab-vásárlások megszüntetését, válaszul Kína vásárlásainak leállítására. A két ország magas szintű találkozóját Dél-Koreában tervezik, miközben a viták árnyékolják az IMF és a Világbank közgyűléseit.