Október 12-től életbe lépett az Európai Unió új Belépés/Kilépés Rendszere (EES), amely az unión kívüli állampolgárokról elektronikus adatokat rögzít belépéskor és kilépéskor. A rendszer célja a határellenőrzés megerősítése, az illegális tartózkodások csökkentése és a bevándorlási folyamatok gyorsabb, átláthatóbb kezelése.

Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy Magyarország nem tervezi az euró bevezetését. A miniszterelnök szerint az EU jelenlegi helyzete bizonytalan, és a közösség belső kohéziója veszélybe kerülhet.

A francia politikai válság újabb hullámai megingatták az európai pénzpiacokat, és a bizonytalan befektetői hangulat gyorsan begyűrűzött Közép-Európába is. A kockázatkerülés felerősödése nyomást helyezett a régiós devizákra, különösen a forintra, amely az elmúlt napokban érezhetően gyengült az euróval és a dollárral szemben.

Gazdasági hullámzások, politikai feszültségek és őszi világtrendek jellemezték az elmúlt hetet.
A magyar belpolitika és a nemzetközi színtér egyaránt mozgalmas napokat élt meg – az energiapiac, az infláció, a külpolitikai helyzet és a technológiai világ is új fordulatokat hozott.

A globális piacokon jelenleg optimizmus látszik: az egészségügyi és technológiai szektorok hajtják felfelé az indexeket. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a kormányzati leállás lehetősége miatt fennáll a bizonytalanság, ami árnyalja a piaci kilátásokat.

Magyarország hosszú távú LNG-szerződést kötött a francia Engie-vel, évente 400 millió köbméter cseppfolyósított földgázt vásárolva. A horvátországi Krk-terminálon keresztül érkező gáz az ország éves fogyasztásának mintegy 5 százalékát fedezi, hozzájárulva az orosz energiafüggőség csökkentéséhez és az ellátásbiztonság növeléséhez.

A világ tőzsdéi emelkedést mutatnak, miközben az arany ára rekordközeli szinten mozog. A befektetők kettős stratégiát követnek: egyszerre keresik a gyors nyereség lehetőségét a részvénypiacokon, és a biztonságot a nemesfémekben. A háttérben az amerikai kormány működésének leállása áll, amely fokozza a bizonytalanságot és a globális piacok érzékenységét.

Sosem látott ütemben növekszik a magyar államadósság. Az ország tartozása átlépte a 63 ezer milliárd forintot, a kamatterhek megduplázódtak, és ma már minden magyar több mint hatmillió forintnyi adósságot „cipel a vállán”. Hogyan jutottunk idáig, és mit jelent ez a hétköznapi embereknek?

Lassan és negatív hangulatban indult a hét a Budapesti Értéktőzsdén: a vezető részvények gyengélkednek, a befektetők óvatosak, és egyelőre nem látszik a fellendülés jele. A globális gazdasági bizonytalanság továbbra is árnyékot vet a hazai piacra.

A szingapúri Vulcan Shield Global 280 milliárd forintos beruházása 2500 új munkahelyet teremt Békéscsabán, erősítve a helyi gazdaságot, fejlesztve az ipari kapacitásokat, és új lehetőségeket nyitva a régió munkaerőpiacán.

Budapest, 2025. szeptember - A magyar kormány megakadályozta, hogy a görög Hellenic Dairies felvásárolja a veszteséges Alföldi Tej Kft.-t. A döntés indoklása szerint a külföldi tulajdonos belépése a nyers tej exportját növelte volna, ami veszélyeztetné a hazai feldolgozást és az élelmiszer-önellátást.

Az elmúlt napokban ismét nagy port kavart a nyugdíjkorhatárról szóló vita. Egyes sajtófelületeken megjelent a hír, hogy a korhatárt 69 évre emelnék – sokan ezt kész tényként értelmezték. A valóság azonban árnyaltabb: Magyarországon jelenleg továbbra is 65 év a nyugdíjkorhatár, és nincs hivatalos kormányzati döntés annak megemeléséről.