2025 nyara történelmi fordulópontként vonul be a hazai hadiipar történetébe. A magyar állam úgy döntött, hogy kilenc meghatározó védelmi ipari vállalatban meglévő tulajdonrészét egy új holdingvállalatba csoportosítja, majd annak többségét egy magántulajdonban lévő cégre bízza. Ezzel a lépéssel hosszú évtizedek után először fordul elő, hogy a magyar hadiipar kulcspozíciói kikerülnek az állam közvetlen irányítása alól – legalábbis békeidőben.

Az utóbbi hetekben sok vásárló meglepetten tapasztalhatta: a boltok zöldségpultjain feltűnően kevesebb a hazai termék. A megszokott ízű, friss magyar paradicsom, paprika vagy uborka gyakran hiányzik, helyette külföldi, drágább, vagy minőségben gyengébb áruk jelennek meg. Mi áll a háttérben?

2014-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentős összeget – több mint 260 milliárd forintot – juttatott olyan alapítványoknak, amelyek a közgazdasági oktatás és tudomány támogatását tűzték ki célul. A Matolcsy György akkori jegybankelnök nevével fémjelzett kezdeményezés idővel közéleti viták középpontjába került: felmerült a kérdés, miként kezelhet közpénzt egy alapítvány, és milyen szinten ellenőrizhető az így felhasznált vagyon sorsa. Az alapítványok tevékenységét éveken át övező átláthatósági vita és a legújabb számvevőszéki jelentések ismét reflektorfénybe helyezték az ügyet – ezúttal jelentős vagyoni veszteség gyanújával.

2025 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye elmaradt a várakozásoktól. A bruttó hazai termék (GDP) volumene a nyers adatok szerint stagnált, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,4%-os visszaesést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Negyedéves összevetésben a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent.