
Három nappal a választási vereség után hosszú interjúban szólalt meg Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnök arról beszélt, hogy a számok világosak, a kudarc súlyos, és a jobboldal a korábbi formájában nem folytathatja tovább. Szerinte lezárult egy politikai korszak, ezért nem egyszerű személycserékre, hanem teljes megújulásra van szükség a Fideszben és a tágabb nemzeti oldalon is.
Orbán Viktor a Patriótának adott interjúban úgy értékelte a választási eredményt, hogy az egyértelmű vereség volt. A beszámolók szerint arról beszélt: a Fidesz nem tudja ugyanúgy folytatni a politikáját, ahogyan eddig tette, és a jobboldali közösség sem élhet tovább ugyanabban a szerkezetben, mint korábban. Ezt nem pusztán taktikai megingásnak, hanem korszakhatárnak nevezte, amely után új szervezeti, politikai és közösségi formákra lesz szükség.
Az interjúban Orbán kiemelte, hogy „teljes megújulásra van szükség”, nemcsak a Fideszre, hanem az egész nemzeti oldalra vonatkozik. Arról beszélt, hogy új mozgalmak születhetnek, új szerveződési formák jöhetnek létre, és a Fidesz feladata most az, hogy segítse ezt az átalakulást, ne pedig akadályozza. A beszámolók szerint azt is világossá tette: ő maga nem hátralépni készül, hanem részt akar venni ebben a munkában.
A volt kormányfő saját szerepéről is beszélt, és ebben nem hárított. Azt mondta, a választási vereség felelősségét a pártelnöknek kell viselnie, ez pedig az ő esetében személyesen őt jelenti. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kampányban részt vevő aktivistákat, önkénteseket és a párt munkatársait nem tartja felelősnek, mert szerinte mindenki nagy erővel és jóhiszeműen dolgozott. A politikában azonban – fogalmazása szerint – van egy ember, akit nem a szándék, hanem az eredmény alapján kell megítélni, és ez a vezető.
Orbán Viktor személyes hangon beszélt arról is, hogyan élte meg a vereséget. A tudósítások szerint azt mondta, vasárnap este még fájdalmat érzett, hétfő reggelre pedig már ürességet is. Úgy fogalmazott, ezt az állapotot azóta munkával próbálja kezelni, „munkaterápiával” gyógyítja magát. A Fidesz szavazóinak pedig azt üzente, hogy a vereséget méltósággal kell viselni, mert szerinte a jobboldali közösség nem szégyellnivaló ügy mellé állt, hanem egy olyan politikai teljesítmény mögé, amely az elmúlt másfél évtizedben meghatározta az országot.
A választási kudarc okairól szólva Orbán azt mondta: a kampányuk nem működött úgy, ahogy számítottak rá. A nyilvános összefoglalók szerint arról beszélt, hogy a részvételi arány alakulásából először még kedvező következtetéseket vont le, később azonban világossá vált számára, hogy a magasabb részvétel többlete inkább a kormány elleni tiltakozást fejezte ki. Azt mondta, a Fidesz üzenete szerinte őszinte és komoly volt, mégis a másik politikai ajánlat bizonyult erősebbnek a választók szemében.
Az interjúban Orbán Viktor egy konkrét kormányzati kudarcot is megnevezett. A tudósítások szerint úgy fogalmazott, hogy Paks II.-t sokkal gyorsabban kellett volna megépíteni, és azt, hogy ez ilyen hosszú ideje húzódik, komoly kormányzati hibának tartja. Szerinte ha az atomerőmű-projekt előrébb tartana, a magyar gazdaság ma könnyebb helyzetben lenne, mert több energia állna rendelkezésre, olcsóbban. Ez volt az egyik legfontosabb önkritikus megjegyzése az interjúban.
Külön figyelmet kapott a korrupció és a luxus kérdése is. Orbán Viktor azt mondta, miniszterelnökként az volt a világos elvárása, hogy mindenki tartsa be a jogszabályokat, fizesse be az adókat, és ha bármilyen visszaélés vagy gyanú merül fel, azt a hatóságok vizsgálják ki. A saját állítása szerint nem tűrte a korrupciót, és minden ilyen ügyben a hivatalos szervek munkáját tekintette irányadónak. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a luxus, illetve az erről kialakult kép politikailag súlyosan árthatott a jobboldalnak, és ennek folytatása szerinte öngyilkos út lenne.
Orbán nemcsak a párt, hanem a parlamenti frakció átalakításáról is beszélt. Azt mondta, az a képviselőcsoport, amelyet eredetileg összeállítottak, egy győzelmi helyzetre volt szabva, a mostani új politikai erőviszonyok között azonban más típusú frakcióra lesz szükség. Ezért jelentős átalakítást helyezett kilátásba, és arról is beszélt, hogy a következő hetekben a választókerületi közösségekkel, aktivistákkal, önkéntesekkel és a szellemi holdudvar szereplőivel is egyeztetni fognak.
A Fidesz szervezeti jövőjéről szólva jelezte: országos választmányt hívnak össze, ezt tisztújító kongresszus követheti, és számításai szerint június végére a megújulás első szakasza lezárulhat. A tudósítások szerint arról is beszélt, hogy nyár végére már kirajzolódhat a nemzeti oldal új szerkezete, új kontúrja, benne a Fidesz helyével is. Ez arra utal, hogy nem gyors kommunikációs korrekcióban, hanem mélyebb, több hónapos politikai és szervezeti átrendeződésben gondolkodik.
Az interjúban Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy bár a választók többsége most másik politikai ajánlatnak adott bizalmat, ő nem állítja, hogy azok az emberek rosszul döntöttek volna. Inkább úgy fogalmazott, hogy a választók reményt fűztek a változáshoz, a jövőhöz, és most meg kell várni, mit kezd a győztes erő a megszerzett felhatalmazással. Egyben jelezte: a Fidesz minden olyan intézkedést támogatni fog, amelyet jónak tart az ország számára, a rombolást viszont ellenzi majd.
Orbán emellett aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy szerinte már a kormányváltás első napjaiban megjelentek olyan hangok, amelyek alkotmányos tisztséget betöltő személyek távozását követelik. A beszámolók alapján arról beszélt, hogy a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot vagy más közjogi méltóságokat nem lehet politikai nyomás alá helyezni, és ha valaki változtatni akar ezeken a pozíciókon, annak szerinte jogi, alkotmányos módját kell megtalálnia.
A vereség után adott első nagyinterjú összképe így kettős. Egyfelől Orbán Viktor igyekezett megtartani a saját politikai közösségét: a fideszes szavazóknak azt üzente, legyenek büszkék arra, amit az elmúlt 16 évben a jobboldal elért, és viseljék méltósággal a vereséget. Másfelől azonban a nyilatkozat több pontján is elismerte, hogy a mostani kudarc nem magyarázható pusztán kommunikációs hibákkal vagy külső körülményekkel. Szerinte valóban lezárult egy korszak, és ebből csak teljes politikai, szervezeti és személyi megújulással lehet tovább lépni.

