Vénusz, Jupiter, Merkúr és a Hold: látványos júniusi égboltot ígér a NASA

A hónap első felében bolygók sorakoznak az alkonyati égbolton, június közepén a Hold és a Vénusz kerül különleges közelségbe, a nyári napforduló után pedig a Nyári Háromszög és a mélyég-objektumok adják az esti égbolt fő látványosságait.

Nem egyetlen égi eseményt, hanem egész júniusi égboltprogramot ajánl a NASA: a Vénusz és a Jupiter június 9. körül napnyugta után egymáshoz közel látszik, június 11. és 15. között a Merkúr is feltűnik mellettük a nyugati horizont közelében, június 17-én pedig a világ egyes részein a Hold elhalad a Vénusz előtt. A hónap második felében a nyári napforduló és a Nyári Háromszög klasszikus csillagai is előtérbe kerülnek.

Júniusban érdemes lesz gyakrabban felnézni az esti égre. A NASA friss égbolt-ajánlója szerint a hónap nem egyetlen nagy látványosságot tartogat, hanem egymás után több olyan jelenséget, amelyeket akár szabad szemmel is követni lehet. Az első már most aktuális: a Vénusz és a Jupiter június 9. körül napnyugta után egymáshoz közel látszik a nyugati égbolton.

A két bolygó valójában nem kerül közel egymáshoz a világűrben. A jelenség úgynevezett bolygóegyüttállás: a Földről nézve látszanak egy égterületen, miközben továbbra is hatalmas távolság választja el őket. A látvány mégis erős, mert a Vénusz és a Jupiter az égbolt legfényesebb bolygói közé tartozik. A NASA szerint a Vénusz lesz a legkönnyebben észrevehető, a Jupiter pedig a közelében látszik majd.

A megfigyeléshez napnyugta után röviddel nyugat felé kell nézni. Nem kell hozzá távcső, de fontos a szabad horizont: ha házak, fák vagy dombok takarják a nyugati ég alját, a bolygók könnyen eltűnhetnek a látómezőből. Városban is érdemes próbálkozni, mert a Vénusz nagyon fényes, de a legszebb látványt egy kertből, teraszról, vízpartról vagy városszéli nyílt pontról lehet elcsípni.

A jelenet néhány nappal később még érdekesebb lesz. Június 11. és 15. között a Merkúr is csatlakozik a Vénuszhoz és a Jupiterhez, így egy kisebb bolygóparádé alakul ki alacsonyan a nyugati égbolton. A Merkúr megpillantása már nehezebb feladat: sokkal közelebb lesz a horizonthoz, és az alkonyati fényben kell keresni. Ehhez tiszta ég, akadálytalan nyugati kilátás és jó időzítés kell.

A NASA magyarázata szerint az ilyen látványos együttállások azért jöhetnek létre, mert a bolygók a Földről nézve nagyjából ugyanazon az égi útvonalon, az ekliptika mentén mozognak. Emiatt időnként úgy tűnik, mintha ugyanazon égterületre gyűlnének össze. A júniusi esti égbolt most éppen ilyen pillanatot kínál: a Vénusz, a Jupiter és később a Merkúr is egy látványos alkonyati sorozat része lesz.

Június 17-én újabb különleges esemény következik: a világ egyes részein a Hold elhalad a Vénusz előtt. Ezt holdokkultációnak nevezik. A megfelelő látópályán tartózkodók számára úgy látszik majd, mintha a Vénusz eltűnne a Hold mögött, később pedig újra előbukkanna. A NASA szerint a teljes esemény az Egyesült Államok, Kanada, Brazília és Venezuela egyes részeiről lesz látható. A teljes holdokkultáció nem minden térségből látható, a pontos látópályán kívül sok megfigyelő inkább a Hold és a Vénusz szoros párosát láthatja.

A NASA ehhez fontos biztonsági figyelmeztetést is kapcsol. Sok megfigyelő számára az esemény nappali égbolton történik, ezért távcsövet, binokulárt vagy fényképezőgépet nem szabad a Nap közelébe irányítani megfelelő napvédelmi felszerelés nélkül. Optikán keresztül a Napba vagy annak közelébe nézni súlyos szemsérülést okozhat.

Június másik nagy csillagászati pillanata a nyári napforduló. Az északi féltekén ez jelzi a csillagászati nyár kezdetét. A NASA csendes-óceáni idő szerint június 21-én, vasárnap hajnali 1:24-re teszi az eseményt; magyar idő szerint ez június 21-én délelőtt 10:24. A napforduló környékén vannak az északi féltekén az év leghosszabb nappalai és legrövidebb éjszakái.

Van azonban egy érdekes csavar: a leghosszabb nappal általában nem esik pontosan egybe sem a legkorábbi napkeltével, sem a legkésőbbi napnyugtával. A NASA Los Angelest hozza példaként: ott a legkorábbi napkelte a napforduló előtt, a legkésőbbi napnyugta pedig utána következik. Az égbolt és az időszámítás finomabb játékot játszik, mint amit a naptárból elsőre gondolnánk.

Amikor pedig júniusban végre besötétedik, előtérbe kerül a nyári égbolt egyik legismertebb alakzata, a Nyári Háromszög. Ezt három fényes csillag, a Vega, az Altair és a Deneb alkotja. A Nyári Háromszög nem hivatalos csillagkép, hanem látványos csillagalakzat, amely nyári estéken jó tájékozódási pont lehet az égen.

A NASA szerint a Nyári Háromszög környékén több kedvelt mélyég-objektum is található. Ilyen a Súlyzó-köd, a Gyűrű-köd, az Észak-Amerika-köd és a Fátyol-köd. Ezek nem úgy ragyognak, mint a bolygók, ezért szabad szemmel nem feltűnőek, de távcsővel vagy hosszú expozíciós fényképezéssel egészen különleges részleteket mutathatnak: izzó gázfelhőket, haldokló csillagok nyomait és csillagbölcsőket a Tejútrendszerben. A Súlyzó-köd, más néven Messier 27 volt az elsőként felfedezett planetáris köd.

A júniusi égbolt könnyen megfigyelhető, szabad szemes bolygólátványt és mélyebb csillagászati célpontokat kínál. Ma este a Vénusz és a Jupiter adja a legközvetlenebb élményt, néhány nap múlva a Merkúr teszi teljesebbé az alkonyati bolygósort, június közepén a Hold és a Vénusz párosa kerül előtérbe, a napforduló után pedig a nyári csillagos ég veszi át a főszerepet.

Forrás: NASA – What’s Up: June 2026 Skywatching Tips from NASA

Kategória: Tudomány / Szabadidő
Slug: venusz-jupiter-egyuttallas-junius-esti-egbolt
Címkék: NASA, Vénusz, Jupiter, égbolt, csillagászat, nyári égbolt