Évekig tartó diplomáciai egyeztetések után lezárultak a tárgyalások a Norvég és az EGT Alap magyarországi forrásairól – jelentette be október 14-én Orbán Anita külügyminiszter. A 2021–2028-as ciklusban 254,1 millió euró, azaz átszámítva több mint 92 milliárd forint válhat elérhetővé Magyarország számára. Mivel a végrehajtási megállapodást még nem írták alá, a bejelentés egyelőre a tárgyalások lezárását jelenti, nem a pénz azonnali átutalását.
Újra megnyílhat a lehetőség Magyarország előtt, hogy hozzáférjen a Norvég és az Európai Gazdasági Térség (EGT) Alap forrásaihoz. Orbán Anita külügyminiszter szerdán a közösségi oldalán közölte, hogy sikerült lezárni a támogatási rendszer új időszakáról szóló egyeztetéseket. A részleteket rögzítő hivatalos dokumentumok aláírása a tájékoztatás szerint a közeljövőben várható. Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki Facebook-bejegyzésében szintén beszámolt a 92 milliárd forintos keretről. A kormányfő brüsszeli tárgyalásairól bejelentkezve azt írta, hogy a Norvég Alapból ekkora összegű forrást sikerült biztosítani Magyarország számára.
Mire fordítható a 92 milliárd forintos keret?
A Norvég és az EGT Alap elsődleges célja az európai régiók közötti gazdasági és társadalmi különbségek mérséklése, valamint a partneri kapcsolatok erősítése. A pénzügyi alap mögött három nem uniós állam áll: Norvégia, Izland és Liechtenstein. A források oroszlánrészét, csaknem 97 százalékát Norvégia biztosítja.
A jelenlegi, 2021–2028-as finanszírozási ciklus három fő pillérre épül: a zöldátállás előmozdítására, a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra; a demokratikus intézményrendszer, a jogállamiság és az emberi jogok védelmére; valamint a társadalmi felzárkózásra, a helyi közösségek megerősítésére és a társadalmi ellenálló képesség növelésére.
A keretösszeget célzott tematikus programokon keresztül lehet majd felhasználni. A konkrét hazai programok költségvetését, a pályázati feltételeket és a kedvezményezettek körét a végrehajtási megállapodások és a későbbi programdokumentumok pontosítják. Emiatt egyelőre nem tudni, hogy a 92 milliárd forintból mely önkormányzatok, intézmények, vállalkozások vagy civil szervezetek mekkora támogatáshoz juthatnak.
Miért le korábban a norvég támogatások?
A mostani tárgyalási eredményt egy évekig húzódó magyar–norvég konfliktus előzte meg. A korábbi, 2014–2021-es támogatási időszakban Magyarország nem jutott hozzá a számára elkülönített, mintegy 214,6 millió eurós, akkori árfolyamon közel 78 milliárd forintos kerethez. A vita főként, hogy ki és milyen feltételek mellett kezelje a civil szervezeteknek szánt támogatásokat.
Az előző kormány nagyobb állami ellenőrzést és beleszólást kívánt biztosítani a források elosztásában, míg a donorországok ragaszkodtak ahhoz, hogy a civil szférának szánt összegeket a kormánytól független szervezet kezelje. Mivel a felek nem tudtak megállapodni, Magyarország a korábbi finanszírozási időszak teljes támogatási keretét elveszítette. A mostani tárgyalások a korábban elakadt együttműködés rendezése felé tett lépést is.
A három donorország a 2021–2028-as időszakra összesen 3,268 milliárd eurós keretet különített el 15 kedvezményezett ország számára. Magyarország 254,1 millió eurós kerete ebből a nemzetközi finanszírozási rendszerből származik, így elkülönül azoktól az európai uniós forrásoktól, amelyekkel kapcsolatban a kormány az elmúlt napokban szintén bejelentéseket tett. A több mint 92 milliárd forint nem egy összegben érkező gyorssegély, hanem a teljes 2021–2028-as finanszírozási időszakra vonatkozó támogatási keret.
