A nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötése, a rezsicsökkentés átalakítása, az államilag támogatott hitelek fokozatos kivezetése és átfogó adóváltozások is szerepelnek a Nemzetközi Valutaalap Magyarországnak szánt ajánlásai között. Az IMF szerint az idei költségvetési hiány a GDP 7–7,5 százalékát is elérheti. A kormány ugyanakkor már több adóintézkedést elfogadott, október elején pedig döntött a vagyonadó, a kata és az ekho új szabályainak előkészítéséről is. A Valutaalap javaslatai és a magyar gazdaságpolitika egyes céljai találkoznak, más területeken azonban jelentősen eltérnek.
A Nemzetközi Valutaalap szeptember 23. és október 6. között vizsgálta a magyar gazdaság helyzetét, majd október 8-án közzétette előzetes értékelését. A dokumentum a költségvetési hiány és az államadósság mellett olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a családok megélhetését, az adózást, a lakáshitelezést és a nyugdíjba vonulás feltételeit.
Az IMF szerint a magyar gazdaság 2026-ban körülbelül két százalékkal növekedhet, középtávon pedig 2,5 százalék körüli bővülés várható. A korábban befagyasztott uniós források felszabadítása és az ipari beruházások javíthatják a kilátásokat, az államháztartás helyzete azonban komoly beavatkozást igényelhet. A Valutaalap számításai szerint változatlan gazdaságpolitika mellett az idei költségvetési hiány a GDP 7–7,5 százalékát érheti el, az államadósság aránya pedig tovább emelkedhet. A szervezet ezért olyan intézkedéscsomagot ajánl, amely 2027-re öt százalék körülire vagy az alá, 2029-re pedig három százalékra csökkentené a hiányt. Közben Magyarországon az elmúlt hónapokban már több adóváltoztatásról döntöttek, és további javaslatokat is előkészítettek.
Rezsicsökkentés: a támogatási rendszert alakítaná át az IMF
A Valutaalap szerint a széles körben alkalmazott lakossági energiaár-támogatások jelentős költséget jelentenek a költségvetésnek, és nem minden esetben ösztönöznek takarékos energiafelhasználásra. Ezért a kedvezményes áron felhasználható energia mennyiségének csökkentését, valamint a támogatások fokozatos, célzottabbá alakítását javasolja.
A jelenlegi rendszerben a meghatározott fogyasztási határig járó kedvezmény nem elsősorban a háztartások jövedelmi helyzetétől függ. Az IMF ehelyett nagyobb szerepet adna a rászorultsági alapon nyújtott pénzbeli támogatásoknak. Egy ilyen változtatás egyes háztartások számára magasabb rezsiszámlát jelenthetne, miközben a kisebb jövedelmű családok célzott segítséget kaphatnának. A tényleges következmények azonban az új fogyasztási határoktól és a kompenzáció szabályaitól függnének.
A magyar kormány részéről az IMF mostani ajánlásának megfelelő, átfogó rezsitámogatási reformról egyelőre nincs ismert döntés. Az energiahatékonysági és otthonfelújítási támogatások ugyanakkor már működő állami eszközök, amelyek a háztartások fogyasztásának mérséklését is segíthetik.
Nyugdíjkorhatár: emelést javasol az IMF, a kormány az alacsony ellátásokhoz nyúlna hozzá
Az IMF szerint a népesség öregedése miatt 2050-ig a nyugdíj- és egészségügyi kiadások együttes többletterhe a GDP közel négy százalékpontját érheti el. A szakértők ezért azt ajánlják, hogy a nyugdíjkorhatár igazodjon a várható élettartam változásához. Ez hosszabb távon a nyugdíjba vonulás korhatárának emelkedésével járhatna. A szervezet emellett a korai nyugdíjazási lehetőségek fokozatos megszüntetését és a nyugdíjak számítási szabályainak felülvizsgálatát is szorgalmazza.
Magyarországon ugyanakkor már zajlik egy más irányú nyugdíjügyi intézkedés előkészítése. A Pénzügyminisztérium október 8-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta az alacsony összegű nyugdíjak és egyes kapcsolódó ellátások emeléséről szóló tervezetet. A javaslat az öregségi teljes nyugdíj, az árvaellátás és több más ellátás legkisebb összegének növelését célozza.
Otthon Start: az IMF megszüntetné a hiteltámogatások egy részét, a program Magyarországon tovább működik
A kedvezményes hitelezési programok fokozatos kivezetését szintén javasolja a Valutaalap. Álláspontja szerint az állami kamattámogatások torzíthatják a hitelpiaci versenyt, növelik a költségvetési kiadásokat, és gyengíthetik a jegybanki monetáris politika hatását. A jelentés a támogatott jelzáloghiteleket és a vállalati hitelprogramokat egyaránt érinti. Az IMF számításai szerint ezek fokozatos visszaszorításával évente akár 300 milliárd forintos megtakarítás is elérhető lenne.
Magyarországontovábbra is működik az Otthon Start, amely legfeljebb 50 millió forintos, fix háromszázalékos kamatozású lakáshitelt biztosít az előírt feltételeknek megfelelő első lakásvásárlóknak. Az IMF általános ajánlása egy működő magyar támogatási rendszer jövőjét is érinthetné, ha a kormány elfogadná azt.
Adózás: már vannak elfogadott intézkedések, és újabb reformok készülnek
Az IMF progresszívebb személyi jövedelemadózást, az alacsonyabb keresetűek adóterheinek csökkentését, a tőkejövedelmek magasabb adóztatását és a társasági adórendszer átalakítását ajánlja. A családi adókedvezmények egy részét gyermekek után járó adójóváírásokkal váltaná fel, a kedvezményes áfakulcsok és mentességek egy részét pedig megszüntetné.
Magyarországon azonban már több adóintézkedésről döntöttek. Az Országgyűlés augusztus végén elfogadta a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését, Kármán András pénzügyminiszter pedig október 8-án arról beszélt, hogy a kormány korábban már elfogadott áfacsökkentésekkel és az szja-adójóváírás bevezetésével is az igazságosabb közteherviselést kívánja erősíteni.
A következő változások előkészítése is megkezdődött. A kormány október 6-án döntött a vagyonadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás módosításának javasolt szabályairól. A tervek szerint 2027-től az egymilliárd forintot meghaladó magánvagyonokra egy-, százmilliárd forint felett pedig másfél százalékos vagyonadó vonatkozna. Az adó nemcsak az ingatlanokat, hanem a befektetéseket, a társasági részesedéseket és bizonyos külföldön tartott vagyonelemeket is érintené.
Ezzel párhuzamosan szélesebb körben választhatóvá tennék a katát, évi 18 millióról 22 millió forintra emelnék a bevételi értékhatárt, az ekho esetében pedig megszüntetnék a hivatásos sportolók kiemelt, 500 millió forintos adózási értékhatárát.
A kormány ezekről már politikai döntést hozott, a részletes törvényjavaslatok azonban október 14-ig társadalmi egyeztetésen vannak. Az IMF ajánlásai és a magyar intézkedések között vannak hasonlóságok, különösen a tehetősebbek nagyobb közteherviselésének elvében. Jelentős különbség ugyanakkor, hogy a Valutaalap egyes áfakedvezmények szűkítését és magasabb társasági adóztatást javasol, eközben a magyar kormány több területen adókönnyítéseket vezetett be vagy készít elő.
Állami vállalatok: hatékonyságot kér az IMF
A Valutaalap szerint a magyar állami tulajdonú vállalatok általában kevésbé nyereségesek és termelékenyek, mint a hasonló ágazatokban működő magáncégek. A jelentős állami jelenlét egyes piacokon a magánberuházásokat és a versenyt is visszafoghatja. Az IMF ezért az állami vállalatok átláthatóbb működését, a pénzügyi kockázatok ellenőrzésének javítását és a versenykorlátozó szabályok felülvizsgálatát sürgeti.
Kevesebb pazarlás, több forrás az egészségügyre és az oktatásra
A szakértők a túlárazott közbeszerzések visszaszorítását, az állami működési kiadások felülvizsgálatát és a közpénzek átláthatóbb felhasználását is fontosnak tartják. A szervezet több forrást biztosítana az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás fejlesztésére, és javítaná az állami beruházások hatékonyságát.
Az IMF szerint a korábban befagyasztott, mintegy 16 milliárd eurónyi uniós támogatás és hitelforrás felhasználása is hozzájárulhatna a gazdaság növekedéséhez, az energiaellátás korszerűsítéséhez és a költségvetési nyomás mérsékléséhez. A javasolt intézkedések ugyanakkor nem lennének társadalmi következmények nélkül: a rezsitámogatások átalakítása, a kedvezményes hitelek visszaszorítása és a nyugdíjkorhatár esetleges emelése közvetlenül érinthetné az emberek mindennapjait.
A nyitott kérdések továbbra is jelentősek: változhat-e a rezsicsökkentés rendszere, emelkedhet-e a nyugdíjkorhatár, megmaradnak-e hosszabb távon a támogatott lakáshitelek, és milyen további adóintézkedések következhetnek? A kormány a már bejelentett reformokat elegendőnek tartja-e a költségvetési hiány mérséklésére, vagy további változtatásokra is szükséget lát?
Forrás: IMF – a 2026. október 8, Magyar Nemzeti Bank hivatalos közleménye
