Egyre kevésbé a banki rendszerek technikai gyenge pontjait keresik a csalók, és mind gyakrabban magukat az ügyfeleket próbálják megtéveszteni. A Portfolio október 15-i beszámolója szerint az Erste Bank sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy az adathalászat és a pszichológiai manipuláció ma már a leggyakoribb módszerek közé tartozik. Az idei első fél évben csak egy nagy hazai pénzintézetnél közel 21 ezer csalási kísérletet regisztráltak, a megcélzott összeg pedig megközelítette a 7 milliárd forintot.
A banki csalások módszerei az elmúlt években látványosan átalakultak. A Portfolio beszámolója szerint korábban gyakrabban magukat a pénzügyi rendszereket, például az ATM-eket vagy a kereskedői hálózatokat próbálták támadni, ma viszont a csalók sokkal inkább arra építenek, hogy az ügyfelet vegyék rá bizalmas adatok átadására vagy egy számára hátrányos művelet jóváhagyására. A bankkártyás visszaéléseknél elsősorban adathalász módszereket alkalmaznak, az átutalásos csalásoknál pedig különösen nagy szerepet kap a pszichológiai manipuláció.
A pénzintézeti adatok szerint az idei első hat hónapban közel 21 ezer alkalommal próbáltak pénzt kicsalni az egyik nagy hazai bank ügyfeleitől. Ez már önmagában meghaladta a tavalyi teljes éves esetszám hatvan százalékát. A csalók által megcélzott összeg megközelítette a 7 milliárd forintot, ugyanakkor a banki szűrőrendszerek a próbálkozások mintegy nyolcvan százalékát megakadályozták, így közel 6 milliárd forintnyi kárt sikerült elkerülni.
A támadások különösen gyakran érintik a 40 és 59 év közötti korosztályt, amely a Portfolio által ismertetett adatok szerint az esetek csaknem felét adja. Egyre több támadás éri ugyanakkor a 60 év felettieket is. Az idősebb ügyfeleket a csalók gyakran arra próbálják rávenni, hogy távoli hozzáférést biztosító programot telepítsenek telefonjukra vagy számítógépükre. Ilyen lehet például az AnyDesk, a RustDesk vagy a TeamViewer.
A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi tájékoztatása szerint ezeknél az úgynevezett képernyőmegosztó csalásoknál az áldozat saját maga telepíti azt a programot, amelyen keresztül a csalók hozzáférhetnek az eszközhöz. A megtévesztés rendszerint azzal kezdődik, hogy az elkövető banki alkalmazottnak, hatósági munkatársnak vagy más hivatalos személynek adja ki magát. Ezután valamilyen sürgős problémára, például gyanús tranzakcióra vagy állítólagos biztonsági incidensre hivatkozva próbálja rávenni az ügyfelet a program telepítésére.
Az MNB hangsúlyozza, hogy bank soha nem kéri telefonon, e-mailben vagy SMS-ben az ügyfél jelszavát, internetbanki azonosítóját vagy egyszer használatos jóváhagyó kódját. A pénzintézetek arra sem kérik ügyfeleiket, hogy ismeretlen programot telepítsenek, majd azon keresztül lépjenek be internetbankjukba vagy hagyjanak jóvá átutalást. A jegybank szerint már önmagában gyanús, ha a hívó fél sürgeti az ügyfelet, azonnali döntést követel vagy azzal fenyeget, hogy a számláját zárolják.
A csalók a hamis banki hívások mellett e-mailekkel és SMS-ekkel is próbálkoznak. Az MNB szerint az üzenetek gyakran valódi pénzintézetek vagy ismert szolgáltatók arculatát utánozzák, a bennük található hivatkozások azonban hamis weboldalakra vezetnek. Ezeken az oldalakon az ügyfelek bankkártyaadatait, internetbanki belépési információit vagy más személyes adatokat próbálnak megszerezni.
A jegybank azt tanácsolja, hogy az ügyfelek ne az üzenetben kapott linken keresztül lépjenek be bankjuk internetes felületére, hanem mindig saját maguk írják be a hivatalos webcímet vagy használják a bank mobilalkalmazását. Ha egy telefonhívás gyanús, érdemes azonnal megszakítani a beszélgetést és a pénzintézet hivatalos ügyfélszolgálati számát saját kezűleg felhívni.
A bankok közben folyamatosan fejlesztik saját védelmi rendszereiket. A Portfolio beszámolója szerint egyre nagyobb szerepet kapnak a valós idejű tranzakciófigyelő rendszerek, a napi utalási limitek és a központi visszaélésszűrés. Egyes banki alkalmazások már arra is képesek, hogy titkosított csatornán megerősítsék az ügyfél számára, valóban a bank munkatársa telefonál-e.
Az MNB korábbi tájékoztatása szerint a visszaélések elleni védekezésben az erős ügyfélhitelesítés is kulcsszerepet játszik. Ha egy jóvá nem hagyott fizetési műveletnél a bank elmulasztotta az előírt erős ügyfélhitelesítést, a kibercsalásból eredő kárt nem az ügyfélnek, hanem a pénzforgalmi szolgáltatónak kell viselnie. A jegybank szerint a banki és központi visszaélésszűrő rendszerek, az ügyfélazonosítás fejlesztése és a tranzakciós limitek együttesen javították a csalások kiszűrésének hatékonyságát.
A rendőrség és az MNB tájékoztatásai alapján továbbra is az a legfontosabb szabály, hogy ismeretlen megkeresésre senki ne adjon ki jelszót, PIN-kódot, SMS-ben kapott jóváhagyó kódot vagy bankkártyaadatot, és ne telepítsen távoli hozzáférést biztosító programot. Ha már megtörtént az adatkiadás vagy gyanús tranzakció indult, az ügyfélnek azonnal értesítenie kell a bankját, és indokolt esetben rendőrségi feljelentést is kell tennie.
Forrás: Portfolio, Magyar Nemzeti Bank, Erste Bank
