Felmondta a Honvédelmi Minisztérium azt a 2029 végéig szóló szerződést, amely 344 honvédségi ingatlan üzemeltetésére vonatkozott. A tárca vizsgálata jelentős árazási problémákat tárt fel, miközben az éves átalánydíj 30,4 milliárd forintról 43,01 milliárdra emelkedett. A döntésről a Népszabadság számolt be október 15-én, a minisztérium közérdekű adatigénylésre adott írásos válasza alapján. A három vállalkozást érintő megállapodás hat hónapos felmondási idővel szűnik meg, a katonai létesítmények további üzemeltetéséről pedig még nem született végleges döntés.
Jelentős költségemelkedések és a szolgáltatások árazásával kapcsolatos kifogások miatt bont szerződést a Honvédelmi Minisztérium a Magyar Honvédség 344 ingatlanának üzemeltetését végző vállalkozásokkal. A 2026 elején indult, eredetileg négy évre szóló megállapodás 2029 decemberének végéig biztosította volna a katonai létesítmények működtetését, a tárca azonban a szerződés felülvizsgálata után annak megszüntetéséről döntött. Az ügy részleteit a Népszabadság tárta fel, miután közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz. A lap szeptember elején értesült a tervezett szerződésbontásról, majd a minisztérium a válaszadási határidő meghosszabbítását követően írásban ismertette a döntés hátterét és az ellenőrzés során feltárt adatokat.
A minisztérium válasza szerint a honvédségi ingatlanok üzemeltetésére meghatározott éves átalánydíj 30,4 milliárd forintról 43,01 milliárd forintra emelkedett. A 12,61 milliárd forintos különbség megközelítőleg 41,5 százalékos növekedést jelent, amelynek nagysága már önmagában is indokolttá tette a költségek részletes áttekintését. A tárca azonban nem kizárólag a teljes szerződéses összeg változását kifogásolta. A vizsgálat több olyan szolgáltatást és elszámolási tételt is azonosított, amelyek ára az elmúlt években a teljes szerződéses díjnál lényegesen nagyobb mértékben nőtt.
A minisztériumi megállapítások alapján egyes laktanyák üzemeltetési átalánydíja 2023 óta több mint kétszeresére emelkedett, bizonyos szolgáltatások költsége pedig két-két és félszeresére nőtt. Egy ingatlankezelési tételnél négy év alatt négy és félszeres drágulást mutattak ki. Az ellenőrzés során arra is fény derült, hogy az egyik vállalkozás a honvédségnek 32 százalékkal magasabb áron nyújtott takarítási szolgáltatást, mint egy másik megrendelőjének. A nem egységáras, hanem átalánydíj alapján elszámolt szolgáltatások összértéke 2022 és 2026 között 79,6 százalékkal emelkedett. Ezeket az eltéréseket a minisztérium a szerződés felmondását alátámasztó körülmények között ismertette.
A megállapodás a B+N Magyarország Kft., a KLH Masters Kft. és a Mega-Logistic Zrt. alkotta konzorciumot érinti. A három vállalkozás közös ajánlattevőként vállalta a honvédségi ingatlanok üzemeltetését, amely számos különböző feladatot foglal magában a létesítmények mindennapi működésének biztosításától a karbantartáson át a takarításig. A szerződést a HM Védelemgazdasági Hivatal mondta fel hat hónapos felmondási idővel. A döntés ezért nem jelenti a szolgáltatások azonnali leállítását, ugyanakkor a minisztériumnak a következő hónapokban meg kell szerveznie a feladatok későbbi ellátását.
A szerződés értékét a korábbi megállapodások adatai is érzékeltetik. A minisztérium tájékoztatása szerint az előző négyéves időszakban a három vállalkozás összesen bruttó 136,8 milliárd forint értékű megbízáshoz juthatott. A most felmondott szerződés 2026-ra vonatkozó bruttó átalánydíja 51,5 milliárd forint volt, míg a vizsgálatban szereplő 43,01 milliárd forintos éves díj nettó összegként jelent meg. A két adat tehát eltérő elszámolási alapon értendő. A tárca a feltárt körülmények alapján túlárazást állapított meg, de annak pontos mértékét egyelőre nem számszerűsítette véglegesen. Ehhez a vizsgálat lezárására és az egyes szolgáltatások költségeinek részletes ellenőrzésére van szükség.
A minisztérium nemcsak vizsgálja, hogy mennyit fizetett a honvédség az egyes szolgáltatásokért, hanem, hogy azok műszaki tartalma és elszámolási feltételei megfeleltek-e a szerződésben meghatározott követelményeknek. Az ellenőrzés a megállapodások előkészítésének jogszerűségére is kiterjed. A katonai ingatlanok esetében azonban az átláthatóságot sajátos korlátok nehezítik, mivel egyes műszaki, működési és kapacitásadatok honvédelmi vagy nemzetbiztonsági okokból nem hozhatók nyilvánosságra. A tárca a korábbi beszerzési eljárás közbeszerzési szabályok alóli mentesítését is ilyen szempontokkal indokolta. A részletes ellenőrzésnek ezért a szolgáltatások tényleges tartalmát és a hozzájuk rendelt díjakat egyaránt tisztáznia kell.
A szerződés felmondásáról a Népszabadság az érintett vállalkozásokat is megkérdezte. A B+N Magyarországot magában foglaló Liwo Group közölte, hogy tudomásul vette a megrendelő döntését. A társaság hangsúlyozta, hogy a felmondás lehetőségét a szerződés biztosította, és a hátralévő időszakban továbbra is a megfelelő szolgáltatási színvonal fenntartására törekszik. A vállalkozás álláspontja szerint a szerződés megszüntetése a megállapodásban rögzített jog gyakorlását jelenti, így a felmondás ténye önmagában nem bizonyít szerződésszegést.
Hasonlóan reagált a Mega-Logistic Zrt. is, amely közlése szerint 2003 óta vesz részt honvédségi ingatlanok üzemeltetésében. A vállalatnál jelenleg közel 800 munkavállaló dolgozik az érintett feladatokon, ezért a szerződés megszűnése a szolgáltatások megszervezése mellett foglalkoztatási kérdéseket is felvethet. A társaság szerint a megállapodás mindkét fél számára lehetővé tette az egyoldalú felmondást, külön indokolási kötelezettség nélkül. A cég ennek megfelelően tudomásul vette a minisztérium döntését. A harmadik érintett vállalkozás, a KLH Masters Kft. a Népszabadság cikkének megjelenéséig nem válaszolt a lap kérdéseire.
A konzorcium tagjai régóta jelen vannak a magyarországi ingatlanüzemeltetési piacon. A B+N Magyarország számos állami intézményben és közszolgáltatónál lát el létesítményüzemeltetési, takarítási és kapcsolódó feladatokat. A Mega-Logistic korábban diplomáciai ingatlanok fenntartására és felújítására is kapott állami megbízásokat, míg a KLH Masters szintén több éve dolgozik a honvédségi szolgáltatások területén. A minisztériumi vizsgálatban szereplő túlárazási megállapításokat ugyanakkor el kell különíteni az esetleges jogi felelősség kérdésétől. A nyilvánosságra került információk alapján nem ismert olyan jogerős bírósági döntés, amely a három vállalkozás büntetőjogi felelősségét megállapította volna az ügyben.
A szerződés megszüntetése után a honvédségi ingatlanok üzemeltetésének új rendszeréről is dönteni kell. A minisztérium válasza alapján felmerült az állami tulajdonú HM EI Zrt. bevonása, amely már rendelkezik tapasztalatokkal a honvédelmi ágazathoz kapcsolódó szolgáltatások területén. Arról azonban egyelőre nincs végleges döntés, hogy a társaság milyen feladatokat venne át, illetve szükség lesz-e más szolgáltatók bevonására. A tárca arra számít, hogy az üzemeltetési feladatok a jelenlegi szerződéses díjaknál kedvezőbb feltételekkel is elláthatók. A lehetséges megtakarítást még nem tudták pontosan meghatározni, de a minisztérium akár kétszámjegyű százalékos költségcsökkenést is elképzelhetőnek tart.
Forrás: Népszabadság, 2026. október 15.; a Honvédelmi Minisztérium közérdekű adatigénylésre adott írásos válasza a lap közlése alapján; az érintett vállalkozások Népszabadságnak adott nyilatkozatai.
