A magyar villamosenergia-rendszer továbbra is jelentős mértékben támaszkodik külföldi beszerzésekre. A GKI Gazdaságkutató október 15-én közzétett elemzése szerint 2025-ben a teljes hazai áramfogyasztás 37 százalékának megfelelő mennyiség érkezett importból, miközben az export a fogyasztás 23 százalékának felelt meg. A kutatók az import időzítését, az áramárakat, a tárolókapacitások hiányát, a naperőművek gyors bővülését és a paksi blokkok jövőjét is vizsgálták. Az elemzés szerint a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan lehet úgy növelni a hazai termelést és a rendszer rugalmasságát, hogy közben csökkenjen az importkitettség és biztonságos maradjon az ellátás.
A GKI elemzése szerint a magyar villamosenergia-termelés szerkezete az elmúlt években jelentősen átalakult. A hazai termelés gerincét továbbra is az atomenergia adja, miközben gyorsan nőtt a napenergia súlya. A Paksi Atomerőmű 2025-ben a belföldi villamosenergia-termelés mintegy 40 százalékát biztosította, a földgáztüzelésű erőművek részesedése körülbelül 20 százalék volt, a naperőművek pedig már 27 százalékot adtak. A szélenergia szerepe ezzel szemben továbbra is csekély maradt, részesedése mindössze 1,5 százalék körül alakult.
A napenergia térnyerése különösen látványos. A GKI szerint a napelemes termelés 2020-ban még 2459 gigawattóra volt, 2025-re viszont már 10 721 gigawattórára emelkedett. Ez a bővülés jelentősen növelte a hazai megújuló villamosenergia-termelést, ugyanakkor új problémákat is felszínre hozott. A napenergia termelése napszakonként erősen ingadozik, ezért a rendszernek akkor is biztosítania kell az ellátást, amikor a naperőművek termelése visszaesik vagy teljesen megszűnik.
A GKI egyik fontos megállapítása, hogy a napelemes kapacitások gyors növekedését nem követte hasonló ütemben az energiatárolók kiépítése. Ez azért jelent kihívást, mert a legnagyobb napenergia-termelés nem feltétlenül esik egybe a legnagyobb fogyasztással. A déli órákban nagy mennyiségű villamos energia kerülhet a rendszerbe, miközben reggel és este, amikor a napenergia-termelés visszaesik, ismét nagyobb szerepet kapnak a gázerőművek és az import.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az import és az export időzítése gazdasági szempontból sem közömbös. Magyarország sok esetben azokban az órákban szorul külföldi villamos energiára, amikor a piaci árak magasabbak, miközben a napelemes termelési csúcsok idején keletkező többletet gyakran alacsonyabb árú időszakokban exportálja. A GKI szerint ezért nem pusztán az import mennyisége fontos, hanem az is, hogy mikor és milyen áron történik a beszerzés.
A 2025-ös adatok alapján a magyar áramfogyasztás 63 százalékának megfelelő mennyiséget hazai erőművek termeltek meg, miközben 37 százalék importból érkezett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar villamosenergia-rendszer folyamatosan ugyanilyen arányban függene a külföldi forrásoktól. Az import és az export óráról órára változik, és Magyarország jelentős mennyiségű villamos energiát tovább is értékesít külföldre. A GKI adatai szerint az éves export mennyisége a hazai fogyasztás 23 százalékának felelt meg.
Az elemzés az árkülönbségekre is kitér. A GKI szerint 2016 óta a kereskedési napok jelentős részében magasabb volt a magyar napi átlagos villamosenergia-ár a németországinál. Bizonyos időszakokban a különbség különösen nagyra nőtt. A kutatók ezt több tényező együttes hatásával magyarázzák, köztük a magyar rendszer importigényével, a hálózati adottságokkal és azzal, hogy a térségben rendelkezésre álló olcsóbb villamos energia nem minden esetben jut el korlátozás nélkül a magyar piacra.
A hosszabb távú kilátások egyik meghatározó kérdése a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak további működése. Ezek ma a magyar villamosenergia-termelés jelentős részét adják, jelenlegi üzemidejük azonban a következő évtizedben fokozatosan lejár. A blokkok 2032 és 2037 között érnék el jelenlegi engedélyezett üzemidejük végét. További működésükhöz újabb üzemidő-hosszabbításra, műszaki vizsgálatokra, engedélyezési eljárásokra és jelentős beruházásokra lenne szükség.
A GKI szerint azért is különösen fontos a paksi kapacitások sorsa, mert a magyar villamosenergia-fogyasztás a következő években várhatóan növekedni fog. Az ipar villamosítása, az elektromos közlekedés terjedése, a hőszivattyúk és más elektromos berendezések növekvő használata mind magasabb áramigényt eredményezhet. Ha ezzel párhuzamosan nem bővül megfelelő ütemben a hazai termelőkapacitás, az import szerepe is erősödhet.
A megújuló energiaforrások közül a GKI nagyobb szerepet szánna a szélenergiának is. A naperőművekkel szemben a szélerőművek nem kizárólag nappal termelnek, ezért részben kiegyenlíthetik a napenergia időjárás- és napszakfüggő termelését. A két technológia együttes használata csökkentheti a rendszer ingadozását, de önmagában ez sem oldja meg a problémát. Ehhez a villamosenergia-hálózat fejlesztése és megfelelő energiatároló kapacitások kiépítése is szükséges.
Az energiatárolás lehetővé teszi, hogy a magas termelésű időszakokban megtermelt áram egy részét később használják fel. Nagyobb tárolókapacitással mérsékelhető lenne az esti és reggeli importigény, valamint csökkenthető lenne annak szükségessége, hogy a napelemes csúcstermelés idején alacsonyabb áron exportálják a felesleget.
Forrás: GKI Gazdaságkutató, KSH, MAVIR
