Felfüggesztették ügyészi állásából Fürcht Pált, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjét, és újabb fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellene. A döntést Lajtár István, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes hozta meg. A határozat szerint Fürcht nyilvános megszólalásaival súlyosan sértette az ügyészség szervezeti érdekeit és jó hírnevét, emellett az aranykonvojügyben olyan nyomozati adatokat is nyilvánosságra hozott, amelyekhez korábbi főügyészi munkája során jutott hozzá. A Legfőbb Ügyészség csütörtökön megerősítette a felfüggesztést, ugyanakkor visszautasította, hogy az intézkedés megtorlás lenne.
A döntésről csütörtökön a Fürcht Pált képviselő Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda tájékoztatta az MTI-t. Az iroda közlése szerint Lajtár István újabb fegyelmi eljárást indított a volt főügyész ellen, és október 16-i hatállyal felfüggesztette ügyészi állásából. Fürchttel szemben korábban már indult fegyelmi eljárás, a mostani döntés tehát egy újabb eljárást jelent.
A határozat indokolása szerint a volt főügyész egy folyamatban lévő büntetőügyben tett ügyészi intézkedésekről olyan információkat közölt, amelyek saját értelmezésén alapultak, és amelyeket a nyilvánosság nem tud ellenőrizni. Lajtár István különösen azt kifogásolta, hogy Fürcht nyilatkozatai azt a benyomást keltették, mintha a Legfőbb Ügyészség a jogszabályokban és az etikai normákban előírt kötelezettségeivel szembemenve akadályozná egy büntetőügy tényállásának teljes körű felderítését.
Az ügyvédi iroda által ismertetett indokolás szerint Lajtár úgy ítélte meg, hogy ezek a kijelentések súlyosan sértik az ügyészség szervezeti érdekeit és jó hírnevét. A legfőbbügyész-helyettes azt is kifogásolta, hogy Fürcht a korábban ellene indított fegyelmi eljárás okait következetesen egyoldalúan ismertette, és nem beszélt arról, hogy az eljárás tárgyát normasértés, szakmai szabályszegés, valamint az ügyészi hivatás tekintélyét sértő magatartás gyanúja képezi.
A határozat szerint a volt főügyész ezzel olyan képet alakított ki a történtekről, amely azt sugallhatta, hogy az ügyészség megtorlásként lépett fel vele szemben. Lajtár István álláspontja szerint Fürcht nagy nyilvánosság előtt tett kijelentései nemcsak a munkáltató jó hírnevét sérthetik, hanem az ügyészség törvényes működésébe, integritásába és pártatlanságába vetett közbizalmat is gyengíthetik.
A határozat külön kitért a nyomozati adatok nyilvánosságra hozatalára is. Lajtár István szerint Fürcht Pál az aranykonvojügyről közzétett nyílt levelében olyan információkat ismertetett, amelyeket még a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjeként ismert meg. A legfőbbügyész-helyettes ezt a nyomozás bizalmas jellegével és az ügyészi titoktartási kötelezettséggel ellentétesnek minősítette.
A Legfőbb Ügyészség az MTI megkeresésére csütörtökön hivatalosan is megerősítette a Fürcht Pál elleni újabb fegyelmi eljárás megindítását és az ügyészi állásból történő felfüggesztést. A szervezet határozottan visszautasította a jogi képviselő által megfogalmazott megtorlásra vonatkozó értelmezést. Az ügyészség közlése szerint az intézkedés nem „válaszcsapás”, hanem Fürcht Pál korábbi fegyelmi eljárásának hatálya alatt, még 2026. október 12. előtt tanúsított további, az ügyészség által normasértőnek minősített magatartásának törvényi következménye. A Legfőbb Ügyészség a fegyelmi eljárás további részleteiről adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott tájékoztatást.
Az aranykonvojügy miatt mélyült el a konfliktus
Fürcht Pál június 8-án nyújtotta be lemondását a Központi Nyomozó Főügyészség vezetői tisztségéről. Távozásának hátterében az ukrán pénzszállítók feltartóztatásával kapcsolatos, aranykonvojügyként ismert nyomozás megítélésében kialakult szakmai nézetkülönbségek álltak közte és a Legfőbb Ügyészség között.
A volt főügyész szeptember végén nyílt levélben számolt be arról, hogy állítása szerint az ügyészek már májusban arra a következtetésre jutottak: az aranykonvojügyet politikai célból hozták létre. Fürcht azt állította, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök március 3-án adott utasítást a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók március 5-i elfogására.
A volt főügyész szerint a nyomozás során a Legfőbb Ügyészség informális nyomásgyakorlással avatkozott be az eljárásba, és a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjét megkerülve érte el, hogy a magyar titkosszolgálat tevékenységét ne vizsgálják. Fürcht hasonló beavatkozásról beszélt a Tisza Párt informatikusait érintő, Gundalf–Henry-ügyként ismert eljárással kapcsolatban is.
A Legfőbb Ügyészség ezeket az állításokat korábban visszautasította. Álláspontja szerint Fürcht Pál tényszerűen valótlan kijelentéseket tett az ügyek politikai befolyásolásáról.
A konfliktus az elmúlt hetekben tovább éleződött, amikor Fürcht Pál neve Magyar Péter 2024-es telefonügyének korábbi ügyészségi kezelésével kapcsolatban is előkerült. A miniszterelnök azt állította, hogy az Ötkertben történt incidens ügyében politikai befolyásolás történt, és kifogásolta a nyomozás jogi minősítésének megváltoztatását. Fürcht jogi képviselője ezt követően jelezte, hogy a volt főügyész kész lenne az általa ismert körülményekről illetékes hatóság előtt nyilatkozni.
Fürcht Pál felfüggesztése október 16-án lép hatályba.
Forrás: MTI, Legfőbb Ügyészség, Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda
