Anglia 6–4-es győzelme Franciaország ellen nem egyszerűen egy őrült bronzmérkőzés volt. A tízgólos párharc új világbajnoki rekordot hozott, és közben két klasszikus magyar futballtörténeti eredményt is felidézett: az 1982-es 10–1-et Salvador ellen, valamint az Aranycsapat legendás wembleyi 6–3-át.
Tíz gól a bronzéremért
A 2026-os világbajnokság harmadik helyéért rendezett mérkőzésen Anglia 6–4-re verte Franciaországot. Bronzmeccsen korábban még soha nem született tíz gól.
Az eddigi rekordot Franciaország 1958-as, NSZK elleni 6–3-as győzelme tartotta. Just Fontaine azon a találkozón négyszer talált be, és 13 góllal zárta a tornát – ez máig világbajnoki csúcs egyetlen tornán.
Hatvannyolc évvel később Franciaország ismét ott volt a legtöbb gólt hozó bronzmérkőzésen, ezúttal azonban a vesztes oldalon. Anglia négygólos előnyt épített, a franciák mégis visszakapaszkodtak 5–4-re, mielőtt Jude Bellingham a ráadásban lezárta volna a mérkőzést.
Bukayo Saka mesterhármast szerzett, Kylian Mbappé kétszer talált be, a védekezés pedig időnként mindkét oldalon teljesen szétesett.
A 10–1 magyar emléke
A tízgólos eredmény magyar szemmel is különleges.
Világbajnoki mérkőzésen 1982 óta nem esett legalább tíz gól. Akkor Magyarország 10–1-re győzte le Salvadort Elchében. Kiss László csereként lépett pályára, majd hét perc alatt mesterhármast szerzett – azóta is ő az egyetlen játékos, aki világbajnokságon csereként három gólig jutott.
Magyarország 1982-ben 10–1-re győzte le Salvadort az elchei világbajnoki mérkőzésen. A videó a máig rekordot jelentő győzelmet, valamint Kiss László hét perc alatt szerzett mesterhármasát idézi fel:
A magyar válogatott neve egyébként is gyakran feltűnik a vb-k legnagyobb gólzáporainál. Magyarország 1954-ben 9–0-ra verte Dél-Koreát, majd ugyanazon a tornán 8–3-ra az NSZK-t. Az 1982-es 10–1 pedig továbbra is a világbajnokságok történetének legnagyobb különbségű győzelmei közé tartozik.
Amikor Anglia neve mellett ismét ott állt a hatos
Az angolok mostani hat gólja egy másik magyar emléket is előhív.
1953. november 25-én az Aranycsapat 6–3-ra győzött a Wembley Stadionban. A mérkőzés nem világbajnoki találkozó volt, hanem barátságos meccs, történelmi jelentősége mégis messze túlnőtt ezen.
Magyarország akkor először győzte le Angliát hazai pályán, ráadásul olyan játékkal, amely alapjaiban rengette meg az angol futball saját felsőbbrendűségébe vetett hitét.
Az évszázad mérkőzése: az Aranycsapat 1953. november 25-én 6–3-ra győzte le Angliát a Wembley Stadionban. A videón a történelmi találkozó korabeli felvétele látható:
A három eredmény természetesen három különböző történet:
1953: Anglia–Magyarország 3–6.
1982: Magyarország–Salvador 10–1.
2026: Franciaország–Anglia 4–6.
Mégis összeköti őket valami: mindhárom olyan eredmény, amelyet önmagában is elég kimondani. Nincs szükség hosszú magyarázatra, mert a számok azonnal megteremtik a mérkőzés képét.
A nagy gólzáporok külön polca
A világbajnokságok nagy gólzáporai külön kategóriát alkotnak. Ilyen volt az 1954-es Ausztria–Svájc 7–5, amely máig a legtöbb gólt hozó vb-mérkőzés. Ilyen volt a magyarok 10–1-es győzelme 1982-ben, és most már ilyen a Franciaország–Anglia 4–6 is.
Anglia bronzérmet szerzett, Franciaország lemaradt a dobogóról. A mérkőzés azonban túlélheti magát a helyezést is.
Évek múlva talán már nem mindenki emlékszik majd minden gólszerzőre vagy fordulatra, de a 6–4-et nehéz lesz elfelejteni.
Elche és Wembley visszhangja
Magyar szemmel pedig különösen nehéz. Amikor egy világbajnokságon ismét tíz gól születik, és Anglia neve mellett újra ott áll a hatos, a magyar futball múltja óhatatlanul visszaszól:
Elche 10–1. Wembley 6–3.
