Kemény nemzetközi vita bontakozott ki Magyarország és Ausztria között a paksi atomerőmű hűtését biztosító fenékküszöb miatt. Magyar Péter miniszterelnök szerda reggel a Facebookon éles hangvételű bejegyzésben ment neki Ausztriának, azt állítva, hogy Bécs „bepanaszolta hazánkat Brüsszelben” az építkezés miatt, és egy korábbi azbesztbotrányt is a szomszédos ország fejéhez vágott. Csakhogy az osztrák Szövetségi Innovációs, Mobilitási és Infrastrukturális Minisztérium (BMIMI) már két nappal korábban, szeptember 7-én hivatalosan közölte az APA hírügynökséggel: Ausztria nem nyújtott be panaszt az Európai Bizottsághoz.
Magyar Péter: „Ausztria bepanaszolta hazánkat Brüsszelben”
A miniszterelnök szerda reggel a Facebookon tért vissza a paksi atomerőmű hűtését biztosító fenékküszöb ügyére.
„Jelenleg csak a megépített fenékküszöbnek köszönhetően tud zavartalanul üzemelni a Paksi Atomerőmű. Eközben Ausztria bepanaszolta hazánkat Brüsszelben az építkezés miatt”
– írta Magyar Péter. A bejegyzést rögtön egy jóval élesebb politikai odaszúrással folytatta:
„Jó lenne, ha az osztrákok azbeszt ügyben lennének ilyen aktívak…”
Magyar később kommentben azt is hozzátette, hogy a jelenlegi dunai vízhozam mellett a fenékküszöb nélkül a Paksi Atomerőmű nem tudna termelni.
Valós nemzetközi konfliktus, téves céltábla
Bár az osztrák kormány cáfolja, hogy hivatalos panaszt tett volna Magyarország ellen az Európai Bizottságnál, a paksi fenékküszöb körül nagyon is valós nemzetközi vita zajlik. Az Európai Bizottság és a budapesti székhelyű Duna Bizottság közvetlenül egyeztet a magyar hatóságokkal a beruházás miatt.
A Duna menti országok közös álláspontot is kidolgoztak, amelyet már eljuttattak Vitézy Dávid közlekedési miniszterhez és Magyar Péterhez. A Duna Bizottság nem vitatja, hogy Magyarországnak biztosítania kell a Paksi Atomerőmű hűtővízellátását, a fenékküszöb teljes folyószélességre történő továbbépítésével és annak tervezett magasságával azonban komoly kifogásai vannak. A szervezet azt szeretné elérni, hogy az építkezést úgy alakítsák át, hogy közben a dunai hajózás folyamatos maradhasson.
A vita egyik legkeményebb pontja, hogy a magyar tervek szerint a hajózóút november végéig zárva maradna az építkezés miatt. A Duna Bizottság kerek perec kijelentette: ez „nem elfogadható”, mert jelentős gazdasági károkat okozna a hajózási ágazatnak és azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek áruszállításra használják a Dunát. A szervezet ezért közös szakértői csoportot akar felállítani a magyar hatóságok, a dunai államok és a hajózási szektor részvételével, hogy Paksnál az építkezés mellett a hajózás is folyamatos maradhasson.
Az azbesztkártya: egy régi számla az asztalon
Magyar Péter szerda reggeli odaszúrása az osztrákok felé – „Jó lenne, ha az osztrákok azbeszt ügyben lennének ilyen aktívak…” – ezzel egy hónapok óta húzódó magyar–osztrák ügyre utalt.
Az év elején derült ki, hogy osztrák bányákból származó, azbesztet tartalmazó kőzúzalék került Nyugat-Magyarországra, ahol utak és közterületek borítására is használták. Szombathelyen, Kőszegen, Zalaegerszegen és Sopronban is találtak ilyen anyagot, Nyugat-Magyarországon pedig több száz hatósági vizsgálat indult. A magyar kormány hárommilliárd forintos azbesztmentesítési alapot hozott létre, miközben az osztrák kormánnyal is tárgyal a „szennyező fizet” elv érvényesítéséről és a kármentesítés költségeinek megtérítéséről. Magyar Péter most ezt a hónapok óta rendezetlen ügyet húzta vissza a magyar–osztrák vitába.
