Politikailag érzékeny büntetőügyek nyomozásába történő informális beavatkozásról, az Alkotmányvédelmi Hivatal szerepének vizsgálatát akadályozó instrukciókról és a Legfőbb Ügyészségen belüli súlyos konfliktusról írt lemondásának indoklásában Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője. A június 8-án kelt, hétoldalas dokumentum most került nyilvánosságra. Fürcht állítása szerint az aranykonvojügyben és a Tisza Párthoz kötődő informatikusok ügyében is őt megkerülve, informális nyomásgyakorlással érték el, hogy ne vizsgálják megfelelően a magyar titkosszolgálat szerepét. Az aranykonvojügyben egyenesen azt írta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal megtévesztette a Legfőbb Ügyészséget, miközben a háttérben „politikai megrendelés” állt. A Legfőbb Ügyészség vitatja Fürcht értelmezését: álláspontjuk szerint a legfőbb ügyész éppen arra adott írásos utasítást, hogy az ügy minden szálát vizsgálják ki, függetlenül attól, kit vagy milyen szervezetet érint.
Fürcht Pál június 8-án mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről. Távozásakor már tudni lehetett, hogy komoly konfliktus alakult ki közte és a Legfőbb Ügyészség között, a hivatalos közlemény azonban akkor szakmai nézetkülönbségekről beszélt. A most nyilvánosságra került dokumentum szerint Fürcht ennél jóval súlyosabbnak látta a helyzetet.
A volt főügyész azt írta Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek, hogy az utóbbi időben olyan kapcsolatot tapasztalt a Legfőbb Ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal között, amely szerinte egyedi ügyekben károsan befolyásolta a tisztességes eljárást és az igazság feltárását. Kifogásai két különösen érzékeny nyomozás körül sűrűsödtek: az ukrán pénzszállítók úgynevezett aranykonvojügyében, valamint a Tisza Párthoz kötődő informatikusokkal kapcsolatos Gundalf-ügyben.
Fürcht szerint megkerülték, és informálisan instruálták a beosztottját
A lemondólevél egyik legsúlyosabb állítása szerint Fürcht vezetőként azt tapasztalta, hogy egy legfőbb ügyészségi vezető őt megkerülve adott informális instrukciókat egyik beosztottjának. Fürcht kifogása éppen arra irányult, hogy ezek nem formális, írásban visszakövethető utasítások voltak.
A volt főügyész szerint ezzel olyan helyzet alakult ki, amelyben később nehezen vagy egyáltalán nem lehetett volna megállapítani, kitől származott egy-egy, a nyomozás irányát meghatározó instrukció. Fürcht ezt nem egyszerű vezetési vitaként írta le, hanem olyan gyakorlatként, amely szerinte politikailag érzékeny ügyek kivizsgálását befolyásolta. Különösen azt sérelmezte, hogy mindkét ügyben problémássá vált az Alkotmányvédelmi Hivatal szerepének vizsgálata.
„Politikai megrendelés” az aranykonvoj mögött
Az aranykonvojügy az Ukrajna felé tartó, jelentős mennyiségű készpénzt és aranyat szállító járművek magyarországi feltartóztatása után robbant ki. Az Alkotmányvédelmi Hivatal március 4-én tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, a beadvány alapján pedig pénzmosás gyanúja merült fel. A Legfőbb Ügyészség másnap a NAV-ot jelölte ki nyomozó hatóságként. Fürcht azonban lemondólevelében azt állította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal megtévesztette a Legfőbb Ügyészséget, és olyan bűnügyet „kreált”, amelynek révén elérte a NAV kijelölését egy pénzmosás miatt indított nyomozásra.
Fürcht szerint a nemzetbiztonsági szolgálat részéről elismerték, hogy a március 5-i akció mögött „politikai megrendelés” állt, és azt állította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója ezt nem közölte a legfőbb ügyésszel.
A Telex korábban saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy március 5-én le kell csapni az ukrán aranykonvojra, és a rajtaütés időpontja is kormányzati oldalról érkezett. A Fidesz ezt visszautasította: Havasi Bertalan a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a kormány tagjai betartották a jogszabályokat, a hatóságok pedig a törvényes rendnek megfelelően működtek.
Öt nappal a rajtaütés után március 10-én Orbán Viktor aláírásával kormányrendelet jelent meg, amely hatvan napot adott a NAV-nak annak felderítésére, milyen céllal szállították Magyarországon keresztül a több tízmillió dollárt és eurót, valamint az aranyat, és részesülhetett-e belőle magyar bűnszervezet, terrorszervezet vagy politikai párt.
A pénzmosás miatt indított NAV-nyomozást később bűncselekmény hiányában megszüntették. Ettől külön eljárásban a nyomozó ügyészség azt is vizsgálta, jogszerűen tartották-e fogva az ukrán állampolgárokat. Ebben az ügyben június végén Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját is meggyanúsították. Az ügyészség közlése szerint a gyanú arra vonatkozott, hogy az akcióban részt vevő vezetőknek utasítást adott az ukrán állampolgárok elfogására és előállítására.
A Tiszához kötődő informatikusok ügyében is az AH szerepét kifogásolta
Fürcht lemondólevelének másik fontos része az úgynevezett Gundalf-üggyel foglalkozik. Ebben a történetben a Tisza Párthoz kötődő informatikusok nem a feltételezett befolyásolás forrásaként jelennek meg, hanem az ellenük indított eljárás és az Alkotmányvédelmi Hivatal szerepe került a vita középpontjába.
A lefoglalt adathordozók a Tisza Párthoz köthető két informatikushoz, Gundalfhoz és Buddhához tartoztak. Náluk gyermekpornográfia gyanújával tartottak házkutatást, a későbbi beszámolók szerint azonban ilyen tartalmat nem találtak a lefoglalt eszközökön.
Fürcht lemondólevelében Szabó Bence rendőrszázados korábbi beszámolását felidézve azt írta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal kényszerítette rá a Nemzeti Nyomozó Irodát arra, hogy kényszerintézkedést hajtson végre, majd az ennek során lefoglalt adathordozókat juttassa el a nemzetbiztonsági szolgálathoz.
„Utólag úgy látom, hogy Szabó Bence r. szds-nak igaza volt abban, hogy nem az ügyészségen tett feljelentést.”
Fürcht szerint amikor az ügyészség az Alkotmányvédelmi Hivatal szerepét kezdte vizsgálni, őt megkerülő beavatkozás történt. A volt főügyész azt állította, hogy egy legfőbb ügyészségi vezető megtiltotta az AH esetleges hivatali visszaélésének vizsgálatát, majd közvetlenül Fürcht beosztottjának adott instrukciókat.
A történethez tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal által nyilvánosságra hozott videó is, amelyen az AH egyik munkatársa egy fiatal, Tiszához kötődő informatikussal beszélt az együttműködés lehetőségéről. Fürcht szerint ez „pont az a beszervezési magatartás”, amely a rendszerváltás előtti III/III-as ügyosztályra volt jellemző, és az eljárást teljesen jogellenesnek nevezte.
A III/III módszereihez hasonlította az eljárást
Fürcht külön kitért egy, az Alkotmányvédelmi Hivatal által közzétett videóra is, amelyen az AH egyik munkatársa egy fiatal, Tiszához kötődő informatikussal beszélt. A volt főügyész azt kifogásolta, hogy a beszélgetésben az együttműködés lehetősége is szóba került. A módszert rendkívül keményen minősítette: szerinte az a rendszerváltás előtti III/III-as ügyosztály beszervezési gyakorlatára emlékeztetett, és teljesen jogellenes volt. Hozzátette:
„Az Európai Unióban jogállami követelmény, hogy a titkosszolgálatok nem befolyásolhatják az igazságszolgáltatást titkosszolgálati eszközökkel.”
Fürcht Pál 2022-től vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget, vagyis azt a szervezetet, amely az elmúlt évek több kiemelt politikai és korrupciós ügyében nyomozott. A KNYF foglalkozott többek között az MNB-alapítványok ügyével, a Schadl–Völner-üggyel és más, magas rangú közszereplőket vagy állami szervezeteket érintő eljárásokkal. Fürcht ezért közvetlenül rálátott azokra a nyomozásokra és intézményi konfliktusokra, amelyekről lemondólevelében beszámolt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi állítása bizonyított tény lenne. A dokumentum az ő értelmezését és állításait rögzíti, az ügyekben folyó eljárások pedig önmagukban nem döntik el, hogy a vitában melyik fél értelmezése helytálló.
Fürcht ellen szeptember 9-én fegyelmi eljárás is indult. A sajtóbeszámolók szerint ennek egyik oka, hogy még lemondása előtt több levelet és két belső iratot elküldött főügyésztársainak az aranykonvojügyről. A Legfőbb Ügyészség szerint olyan iratokat továbbított, amelyeket a címzettek nem ismerhettek volna meg; Fürcht ezzel szemben úgy véli, hogy a szervezet integritását és az ügyészi hivatás tekintélyét próbálta megvédeni.
A Legfőbb Ügyészség szerint minden szál kivizsgálására utasítást adtak
A Legfőbb Ügyészség egészen másként írja le a történteket. Fürcht júniusi távozásakor azt közölték, hogy a főügyész és a nyomozás felügyeletét ellátó legfőbb ügyészségi szakfőosztály között szakmai nézetkülönbség alakult ki.
A hivatalos ügyészségi közlés szerint az aranykonvojügyben Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész kifejezetten arra adott írásos utasítást, hogy a nyomozó ügyészség az ügy minden szálát vizsgálja ki, függetlenül attól, hogy az kit vagy mely szervezetet érint. A Legfőbb Ügyészség júniusban azt is közölte, hogy az ügyészség az aranykonvoj kapcsán sem a korábbi, sem az akkori kormánnyal nem tartott kapcsolatot.
Fürcht most nyilvánosságra került levelére reagálva az ügyészség továbbra is a korábbi szakmai álláspontját tartotta irányadónak. Közlésük szerint az aranykonvojügyben és a másik érintett eljárásban is folyik a nyomozás, ezért azok részleteiről jelenleg nem adhatnak további tájékoztatást.
Forrás: 444, Legfőbb Ügyészség, Telex
