Rohamosan emelkedik a veleszületett szifiliszes esetek száma Magyarországon: 2026 első nyolc hónapjában már 100 esetet regisztráltak, miközben tavaly egész évben 91-et. A romló járványügyi helyzet miatt szeptembertől megváltozott a várandósok szűrése: az első trimeszterben végzett vizsgálat mellett a terhesség 24. és 28. hete között újabb szifiliszszűrést kell végezni. Azoknál a nőknél pedig, akik nem vettek részt várandósgondozásban vagy magas kockázatúnak számítanak, már a szüléskor kötelező a gyorsteszt.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ friss adatai szerint néhány év alatt alapvetően megváltozott a magyarországi helyzet. A veleszületett szifilisz előfordulása 2021 óta folyamatosan emelkedik, 2023-ban még 13 esetet regisztráltak, 2024-ben már 42-t, tavaly pedig 91-et. Az idei év első nyolc hónapjában ez a szám elérte a százat, vagyis augusztus végére több esetet jelentettek, mint 2025 teljes tizenkét hónapjában.
A nemzetközi összehasonlítás is jelzi a probléma nagyságát. Az Egészségügyi Világszervezet célértéke szerint 100 ezer élveszületésre legfeljebb 50, anyáról gyermekre átadott szifiliszes esetnek kellene jutnia. Magyarországon 2025-ben ez az érték 126 eset volt 100 ezer élveszületésre, vagyis több mint két és félszerese a WHO által meghatározott célnak.
A szifiliszt a Treponema pallidum nevű baktérium okozza, és kezeletlen várandósság esetén a fertőzés átjuthat a méhlepényen a magzatra. Ennek következménye lehet vetélés, halvaszületés, koraszülés vagy veleszületett fertőzés. A megfelelő időben felismert anyai fertőzés ugyanakkor antibiotikummal kezelhető, ezért a várandósgondozásban végzett szűrés meghatározó szerepet kap.
Már kétszer szűrik a várandósokat
Az új országos eljárásrend szeptember 1-jén lépett életbe. Az első trimeszterben eddig is elvégzett szifiliszvizsgálat mellé bekerült egy második kötelező szűrés a várandósság 24. és 28. hete között. Az előírás azokra is vonatkozik, akiknek a várandósgondozása szeptember 1-je előtt kezdődött; ha valaki már túlhaladt ezen a terhességi időszakon, a következő gondozási alkalommal kell elvégezni a vizsgálatot.
Külön szabály vonatkozik azokra a nőkre, akik nem vettek részt várandósgondozásban, illetve akiknél magas a szifiliszfertőzés kockázata. Náluk a szüléskor gyorstesztet kell végezni, pozitív eredmény esetén pedig az anya és az újszülött ellátását azonnal meg kell kezdeni.
A kezelésre is szigorú határidőt határoztak meg. Igazolt fertőzés esetén a penicillinkezelést legkésőbb 72 órával a diagnózis felállítása után el kell indítani. A fertőzött várandós szexuális partnereinek azonosítását és értesítését legfeljebb 48 órán belül meg kell kezdeni, hogy az újrafertőződés kockázatát is csökkentsék.
Az új protokoll a teljes ellátási láncot összekapcsolja. A védőnők, háziorvosok, gyermekorvosok, szülész-nőgyógyászok, bőr- és nemibeteg-gondozók, kórházi szakemberek és neonatológusok feladatait is meghatározták, hogy egy pozitív laboreredmény után a beteg ne vesszen el az egészségügyi rendszer különböző pontjai között.
Az NNGYK szerint a veleszületett szifilisz döntő részben megelőzhető, ha az anyai fertőzést időben felismerik és kezelik. Az új országos eljárásrend ezért a szűréstől a laboreredmények nyomon követésén és a kezelésen keresztül egészen az újszülött vizsgálatáig és utánkövetéséig szabályozza az ellátást.
A száz idei eset így nem egyszerűen újabb statisztikai rekordot jelent. Néhány év alatt olyan mértékben emelkedett a veleszületett fertőzések száma Magyarországon, hogy szeptembertől már minden várandósság során két külön időpontban keresik a betegséget, és pozitív eredménynél órákban meghatározott határidők szerint kell elindítani az ellátást.
Forrás: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
