Újabb súlyos visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal a magyar építőiparban. Júliusban 12,2 százalékkal kisebb volt az ágazat termelése, mint egy évvel korábban, júniushoz képest pedig 4,6 százalékos csökkenést mértek. A friss szerződések adatai még gyengébb képet mutatnak: az új megrendelések volumene 24,8 százalékkal maradt el a tavaly júliusitól. A visszaesés különösen az út-, vasút- és közműépítéseknél volt erős.
Folytatódott a magyar építőipar nyári gyengélkedése. A KSH júliusi adatai szerint az ágazat termelésének volumene nyers és munkanappal kiigazított adatok alapján egyaránt 12,2 százalékkal csökkent éves összevetésben, az előző hónaphoz képest pedig 4,6 százalékos visszaesést mértek. A gyengülés nem egyetlen hónap eredménye: májusban 10,7 százalékos éves csökkenést regisztráltak, júniusban sem érkezett érdemi fordulat, júliusra pedig ismét kétszámjegyű mínusz alakult ki.
A visszaesés az építőipar mindkét nagy építményfőcsoportját érintette. Az épületek építésének volumene 10,7 százalékkal, az egyéb építményeké 14 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ágazati bontás még nagyobb különbségeket mutatott: az épületek építése 12,6 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésénél pedig 35,8 százalékos visszaesést regisztráltak.
Különösen gyenge hónapot zártak az infrastruktúra-építések. Az út- és vasútépítés volumene 26,2 százalékkal, a közműépítésé 52,2 százalékkal esett vissza egy év alatt. A nagy súlyú speciális szaképítés ugyanakkor 0,5 százalékos növekedést tudott felmutatni.
A következő hónapok kilátásai szempontjából az új szerződések alakulása is figyelmeztető. Az újonnan megkötött építőipari szerződések volumene 24,8 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Az épületekre kötött új szerződések 29,5 százalékkal, az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 20,2 százalékkal estek vissza. A teljes szerződésállomány ugyanakkor július végén még 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit: az épületek építésére vonatkozó állomány 1,9 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeknél ugyanekkora növekedést regisztrált a KSH.
Az év első hét hónapjának mérlege is negatív maradt: 2026 januárja és júliusa között 2,7 százalékkal kisebb volt az építőipari termelés, mint 2025 azonos időszakában. Júliusban folyó áron 696,7 milliárd forintnyi termelést regisztráltak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza friss értékelésében úgy látja, hogy a számok az állami és a vállalati megrendelések gyengülésére is utalnak. Az állami beruházásokat a költségvetési helyzet és a projektek halasztása foghatja vissza, a vállalati oldalon pedig a magas építési költségek, a bizonytalan gazdasági környezet és a beruházási döntések elodázása fékezheti a keresletet. Több nagyberuházás közben kifutott, miközben az utánuk következő új projektek még nem indultak el.
A lakásépítéseknél ugyanakkor kedvezőbb folyamatok is megjelenhetnek. A közgazdász szerint az Otthon Start hatása már az új építkezéseknél is érzékelhetővé válhat, középtávon pedig az uniós forrásokhoz való hozzáférés javulása is új beruházásokat hozhat. Rövid távon azonban a júliusi szerződésadatok alapján egyelőre kevés jele látszik annak, hogy az építőipar gyorsan visszakapaszkodna.
Forrás: KSH
