Amerikai tisztviselők titokban tárgyaltak a jemeni húszik képviselőivel Ománban, miközben a térségben éppen újra gyorsan eszkalálódik a konfliktus. A Reuters öt, az egyeztetéseket ismerő forrás alapján azt írja: a húszik azt közölték Washingtonnal, hogy nem akarnak amerikai vagy izraeli hajókat támadni, és más kereskedelmi hajók elleni támadásoktól is tartózkodnának. A szaúdi hajókat azonban kifejezetten nem vonták be ebbe a vállalásba. A tárgyalás azért különösen érzékeny, mert közben a húszik jelentős területeket foglaltak el Jemen Vörös-tenger menti partvidékén, Szaúd-Arábia pedig katonai segítséget kért Washingtontól.
A korábban nem nyilvános találkozót a hétvégén tartották az Egyesült Államok muscati nagykövetségén – közölte a Reuters három, az egyeztetés részleteit ismerő forrása. Két forrás szerint Omán segített megszervezni a tárgyalást, amelyre az egyik értesülés szerint vasárnap került sor. Az ománi közvetítés nem előzmény nélküli: Muscat hosszú ideje kapcsolatot tart fenn a jemeni konfliktus egymással szemben álló szereplőivel, és korábban is közvetített Washington és a húszik között.
Az amerikai oldalt a nagykövetség munkatársai képviselték, míg a húszi delegációban a Reuters értesülése szerint ott volt Mohammed Abdulsalam főtárgyaló, aki amerikai szankciós listán szerepel, valamint Abdelmalik al-Ajiri is.
A megbeszélés egyik legfontosabb része a Vörös-tengeren közlekedő hajók biztonsága volt. Két, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint a húszik azt közölték az amerikaiakkal, hogy továbbra is tartani kívánják magukat a Washingtonnal 2025-ben létrejött tűzszünethez, és nem szándékoznak amerikai hajókat támadni.
A Reuters forrásai szerint ennél tovább is mentek: azt mondták, hogy amerikai és izraeli hajókat, illetve más kereskedelmi hajókat sem támadnának. A vállalásból ugyanakkor kimaradtak a szaúdi hajók, amelyek továbbra is célpontnak számíthatnak.
Ez azért jelent komoly különbséget, mert miközben Washingtonnal a háttérben a hajózás biztonságáról tárgyaltak, Szaúd-Arábia és a húszik között ismét kiéleződött a katonai konfliktus. Az elmúlt napokban a húszik több támadást jelentettek be szaúdi területek ellen, Rijád pedig légicsapásokat hajtott végre Jemenben. A szaúdi vezetés szerdán azt is közölte, hogy légvédelme megsemmisített egy húszi drónt Mekkától délre, mielőtt az beléphetett volna a szent város korlátozott légterébe. A húszik tagadták, hogy Mekkát vagy más vallási helyszínt akartak volna támadni.
Washington nem erősítette meg a titkos találkozót
Az amerikai külügyminisztérium a Reuters kérdésére nem erősítette meg, hogy a találkozó megtörtént, és annak részleteiről sem nyilatkozott. A tárca ugyanakkor közölte, hogy a Vörös-tengeri hajózás szabadságának biztosítása és a terrorizmus közel-keleti terjedésének megakadályozása továbbra is az Egyesült Államok alapvető érdeke.
Ezzel párhuzamosan egy másik amerikai üzenetváltás is napvilágot látott. Az Asharq Al-Awsat által megismert diplomáciai üzenetek szerint Washington biztonsági csatornán figyelmeztette a húszikat, amerikai részről pedig azt hangsúlyozták, hogy az ilyen kapcsolattartást nem tekintik politikai tárgyalásnak vagy megállapodásnak. Ez árnyalja a Reuters értesülését a muscati személyes találkozóról: miközben több forrás szerint amerikai tisztviselők és a húszik képviselői valóban leültek egymással, Washington nyilvánosan továbbra sem beszél politikai egyeztetésről.
Az amerikai álláspont a nap folyamán az ENSZ Biztonsági Tanácsában is kemény maradt. Washington felszólította a húszikat, hogy állítsák le katonai műveleteiket és vonuljanak ki az újonnan elfoglalt területekről. Az ENSZ adatai szerint a szeptember elején kezdődött újabb jemeni harcok miatt már legalább 125 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát.
A közvetlen kapcsolat létezésére azonban már a hét elején érkeztek nyilvános utalások. Donald Trump amerikai elnök szombaton azt mondta, hogy a húszik felvették a kapcsolatot kormányával, és azt kérték Washingtontól, hogy az Egyesült Államok maradjon ki a jemeni háborúból. JD Vance alelnök hétfőn már azt mondta, hogy az Egyesült Államok közvetlen kapcsolatban áll a csoporttal, de akkor még nem beszélt a muscati találkozóról.
A mostani tárgyalások különösen szokatlan helyzetet teremtenek, mert a Trump-kormányzat 2025 márciusában külföldi terrorszervezetnek minősítette a húszikat. Washington ennek ellenére már ugyanabban az évben tárgyalásokat folytatott velük, majd 2025 májusában tűzszüneti megállapodás született, miután az Egyesült Államok két hónapon keresztül támadta a húszik jemeni állásait a Vörös-tengeri hajózás elleni támadások miatt.
Közben alapjaiban változott meg a katonai helyzet Jemenben
A titkos tárgyalás időzítése azért is figyelemre méltó, mert a húszik az elmúlt napokban jelentős területeket foglaltak el a Vörös-tenger partvidékén. A Reuters szerint ellenőrzésük alá került a történelmi jelentőségű Mokka kikötője és a Bab el-Mandeb-szorosban fekvő Perim-sziget is.
A Bab el-Mandeb a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala: ezen keresztül kapcsolódik össze a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl, így az Európa és Ázsia között a Szuezi-csatornán keresztül közlekedő hajók számára kulcsfontosságú átjáró. Jelentősége most tovább nőtt, mert a Hormuzi-szoros forgalma a közel-keleti háború miatt erősen visszaesett, Szaúd-Arábia pedig olajexportjának egy részét alternatív útvonalakra próbálta átterelni.
A húszik előretörése közben a szaúdi támogatású jemeni erők több térségből visszavonultak. A Reuters külön elemzése szerint a gyors offenzíva komoly problémákat tárt fel a szaúdi hírszerzésben és a Rijád által támogatott jemeni erők felkészültségében. A húszik amerikai és szaúdi eredetű hadfelszereléseket is zsákmányoltak az elfoglalt állásokon.
Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg az elmúlt napokban amerikai katonai segítséget is kért. Washington közvetlenül nem kapcsolódott be a harcokba, de hírszerzési információk és célfelderítési adatok átadásával segíti Szaúd-Arábiát.
A szaúdi légvédelem helyzete közben egyre nehezebb. Az AP amerikai és közel-keleti tisztviselőkre hivatkozva szerdán arról számolt be, hogy Rijád több szövetségesétől – köztük Franciaországtól, Nagy-Britanniától, Pakisztántól és Egyiptomtól – is segítséget keres, miközben a rakéta- és dróntámadások elhárítására használható elfogórakéták készlete csökken. Egyelőre egyik ország sem jelentett be közvetlen katonai beavatkozást.
Két stratégiai tengeri útvonal került egyszerre nyomás alá
A jemeni fordulat már nem kizárólag a szaúdi–húszi konfliktusról szól. A Bab el-Mandeb és a Hormuzi-szoros egyszerre vált bizonytalanná, miközben mindkét útvonal alapvető szerepet játszik a világ energiaellátásában és kereskedelmében.
A Hormuzi-szoros hajóforgalma az elmúlt hetekben meredeken visszaesett. A hét eleji előzetes hajózási adatok szerint kedden mindössze négy hajót regisztráltak az átkelőn, miközben a tíznapos átlag 18 volt. A térség országai éppen Ománban próbáltak volna egyeztetni egy ideiglenes megoldásról, de a találkozót elhalasztották.
Ezzel párhuzamosan a globális energiapiac tartalékai is fogynak. A Shell számításai szerint a közel-keleti konfliktus kezdete óta a világpiacról mintegy 36 millió tonna cseppfolyósított földgáz és 1,6 milliárd hordó nyersolaj és kondenzátum esett ki. A vállalat vezető közgazdásza szerdán arra figyelmeztetett, hogy azok a tartalékok és alternatív útvonalak, amelyek eddig tompították a közel-keleti kieséseket, fokozatosan kimerülnek.
