Megosztás az X-en
Donald Trump sosem volt az a típus, aki vállat von, ha nyilvánosan támadják. Most azonban nem csupán a szokásos Twitter-válasszal reagál: egy 10 milliárd dolláros keresettel indul hadba az egyik legismertebb amerikai napilap, a Wall Street Journal ellen. A vád komoly: a lap szerint Trump még 2003-ban küldött egy kétértelmű levelet Jeffrey Epsteinnek – Trump szerint azonban ez hazugság, és a tét immár nemcsak a jó hírneve, hanem a sajtószabadság határa is.
Egy meztelen rajz és egy aláírás
A botrány középpontjában egy állítólagos levél áll, amelyet Trump írt Epsteinnek, egy meztelen nő vázlatával és egy kétértelmű üzenettel kiegészítve. A Wall Street Journal közölte a levél tartalmát – de nem csatolta az eredeti példányt, nem adott forrásmegjelölést, és nem világosította fel az olvasókat arról, hogyan ellenőrizték az állításokat. Trump szerint ez nem csak etikátlan, hanem szándékos lejáratás, különösen egy újabb elnökválasztás árnyékában.
A válasz nem is váratott sokat magára: Trump és jogi csapata a floridai szövetségi bírósághoz fordult, és 10 milliárd dollárt követel kártérítésként. A célpontok: a WSJ kiadója, a Dow Jones, a médiabirodalom feje Rupert Murdoch, valamint két újságíró, akik a cikket jegyezték.
Sajtószabadság vagy politikai fegyver?
Trump perének valódi tétje nemcsak az, hogy ki írta a kérdéses levelet. Sokkal inkább arról szól, hol húzódik a határ a sajtó felelőssége és a politikai célú karaktergyilkosság között. A WSJ – amely hosszú ideje nem éppen Trump-párti – ezúttal lehet, hogy túl messzire ment. Legalábbis Trump szerint. Az exelnök úgy véli, a cikk célja egyértelmű: összemosni a nevét a mára már szimbolikus bűnbakká vált Epstein nevével, és ezzel erkölcsi csődbe rántani őt a választók szemében.
A WSJ védelmezi magát. A Dow Jones közleménye szerint teljes mértékben bíznak riportereik munkájában, és kiállnak az általuk közölt anyagok hitelessége mellett.
Precedens vagy PR-hadművelet?
Jogilag rendkívül nehéz lesz bizonyítani, hogy a WSJ szándékosan és rosszhiszeműen rágalmazta meg Trumpot. Az amerikai sajtójog kifejezetten védi az újságírókat – még akkor is, ha hibáznak –, amennyiben nem tudatos hazugságot közölnek. A 10 milliárd dolláros kereset inkább szimbolikus, mint reálisan behajtható összeg. Mégis, az ügy hatása túlnő a bírósági falakon: Trump ezzel újra a címlapokra került, és saját szavazóbázisának megerősítheti azt az érzetét, hogy a „médiagépezet” célzottan üldözi.
Visszaüthet?
A történet iróniája, hogy a perrel együtt újra fókuszba kerül minden, amit Trump eddig igyekezett maga mögött hagyni Epstein kapcsán. Az a levél – amelyről még mindig nem tudjuk biztosan, valódi-e – immár a bírósági akták része lehet. És ha ez megtörténik, az igazság szétboncolása során lehet, hogy olyan részletek is napvilágot látnak, amelyeket egyik fél sem szeretne látni viszont a nyilvánosság előtt.
Donald Trump most újra harcba indult – nem politikai ellenfele, hanem egy újság ellen. A kérdés már nem az, hogy igazat írt-e a Wall Street Journal, hanem hogy ki írhatja meg az igazságot – és mennyiért. A válasz talán nem a bíróságon, hanem a közvélemény szemében dől el.