Emmanuel Macron külön védelmi terv kidolgozására utasította a francia kormányt, miután szerinte az elmúlt hetekben erősödtek az Oroszországhoz köthető hibrid fenyegetések Európában és Franciaországban. A terv középpontjában a kritikus infrastruktúra, valamint az érzékeny katonai és technológiai létesítmények drón- és kibertámadásokkal szembeni védelme áll. A francia elnök pénteken, a párizsi Élysée-palotában beszélt az új intézkedésekről, miután a parlamentben képviselt politikai erők vezetőivel egyeztetett a nemzetközi helyzetről.
Macron szerint az európai országoknak olyan fenyegetésekkel kell számolniuk, amelyek már messze nem korlátozódnak a hagyományos katonai műveletekre. A drónok, kibertámadások, szabotázsakciók és más, nehezebben azonosítható műveletek miatt Franciaországnak fel kell készülnie arra, hogy stratégiai jelentőségű létesítményeit békeidőben is támadás érheti.
A francia elnök ezért arra utasította a kormányt, hogy dolgozzon ki védelmi tervet a kritikus infrastruktúra számára, különös tekintettel a drónokkal és kiberműveletekkel végrehajtható támadásokra. A védelembe az ország működése szempontjából létfontosságú rendszerek mellett a hadiipari és érzékeny technológiai létesítményeket is bevonnák.
Macron a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hetekben „felerősödött” az Európát és Franciaországot érő, különösen az általa orosznak nevezett hibrid fenyegetés. A francia államfő szerint Moszkva célja az európai országok megfélemlítése és az Ukrajna támogatása mögött álló politikai egység meggyengítése.
A francia elnök szerint Párizs ennek ellenére nem változtat az Ukrajnának nyújtott támogatásán. Azt mondta, Franciaország biztonsága szempontjából az ukrajnai háború kimenetele közvetlen jelentőséggel bír, ezért az ilyen műveletek nem fogják eltéríteni a kormányt eddigi álláspontjától.
Macron példaként a lipcsei repülőtér ellen augusztusban történt drónincidenst említette. A német kormány Moszkvát tette felelőssé az akcióért, amelyet Párizs is annak jeleként értékel, hogy változik az Európára nehezedő biztonsági nyomás. Oroszország visszautasítja az európai országok hasonló vádjait, és megalapozatlannak nevezi azokat.
A hibrid hadviselés egyik sajátossága, hogy a katonai és polgári célpontok közötti határ elmosódhat. Egy nagy repülőtér, energiahálózat, adatközpont, távközlési rendszer vagy hadiipari üzem működésének megzavarásához nem feltétlenül szükséges hagyományos katonai támadás. Egy drón berepülése, egy informatikai rendszer feltörése vagy a kommunikációs infrastruktúra megbénítása is súlyos fennakadást okozhat.
Franciaország számára különösen érzékeny terület az energetika. Az ország villamosenergia-termelésének jelentős része atomerőművekre épül, emellett kiterjedt vasúti, távközlési és katonai infrastruktúrával rendelkezik. Az ukrajnai háború kezdete óta több európai ország erősítette meg ezeknek a rendszereknek a fizikai és digitális védelmét, a drónok gyors fejlődése azonban újabb kihívást jelent.
A francia bejelentés egy szélesebb európai biztonsági vita része. Az elmúlt években több ország számolt be kritikus infrastruktúrához kapcsolódó kibertámadásokról, GPS-zavarásokról, légtérsértésekről és gyanús drónmozgásokról. Az egyes esetek hátterének megállapítása gyakran hosszú vizsgálatot igényel, és nem minden incidensnél bizonyítható állami szereplő közreműködése.
Macron pénteki sajtótájékoztatója ugyanakkor nem kizárólag a biztonsági helyzetről szólt. Franciaországot egyre erősebben érinti az energiaárak emelkedése, miközben a kormány költségvetési mozgástere szűk. A francia és német tízéves államkötvények hozama közötti különbség pénteken 100 bázispontra nőtt, miután a kormány jelezte, hogy a gyengébb gazdasági növekedés és a magasabb kamatkiadások miatt az idei költségvetési hiány elérheti a GDP 5,4 százalékát.
Az elnök szerint a magas üzemanyagárak mögött a közel-keleti háború és az abból eredő energiapiaci bizonytalanság áll. Franciaország korlátozott költségvetési lehetőségei miatt Párizs nem tudja egyszerűen állami támogatásokkal teljesen ellensúlyozni az áremelkedést.
Macron ezért azt is bejelentette, hogy a következő hetekben G7-egyeztetést kezdeményez az energiabiztonságról. A tárgyalások célja az együttműködés erősítése és az energiaellátás biztonságának fenntartása lenne a jelenlegi nemzetközi válság közepette.
A francia kormány előtt így egyszerre két sürgető feladat áll: meg kell erősítenie az ország stratégiai infrastruktúrájának védelmét, miközben az energiaválság és a költségvetési hiány egyre kisebb mozgásteret hagy a következő hónapokra.
