Megosztás az X-en
Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország a teljes erővel dolgozik a „14. havi” nyugdíj bevezetésén. A választások előtt ígért kiegészítés költsége mintegy 1,6 milliárd dollár, rövid távon támogatja a nyugdíjasok fogyasztását, de hosszú távon komoly pénzügyi kockázatokat rejthet az államháztartás számára.
Az Orbán-kormány ígérete a nyugdíjasoknak rövid távon támogatást jelenthet, hosszú távon azonban pénzügyi kockázatokat hordoz.
A kiegészítés célja, hogy a nyugdíjasok életszínvonalát növelje, és egyben a kormány támogatottságát erősítse a 2026-os választások előtt. A politikai szempontokon túl azonban a szakértők szerint az intézkedés rövid távon élénkítheti a fogyasztást, ugyanakkor inflációs nyomást és költségvetési hiányt generálhat.
„A nyugdíjasok többsége a jövedelme nagy részét fogyasztásra fordítja, így a 14. havi nyugdíj rövid távon élénkítheti a gazdaságot. Hosszú távon viszont az államháztartás fenntarthatóságát kell figyelembe venni” – mondta egy neve elhallgatását kérő közgazdász.
Az állami kiadások növekedése mellett az intézkedés az államadósság további emelkedését is eredményezheti, különösen akkor, ha a kiegészítést hitelből finanszírozzák. A hosszú távú fenntarthatóság kérdése így a politikai előnyök ellenére is megkerülhetetlen.
A kormány részéről a hivatalos kommunikáció hangsúlyozza, hogy a 14. havi nyugdíj a nyugdíjasok életminőségének javítását szolgálja, és a költségvetés egyensúlyát nem veszélyezteti. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a politikai ciklushoz igazított kiadások rövid távon kedvezőek lehetnek, de hosszú távon komoly gazdasági és pénzügyi kockázatokat hordozhatnak.
Az intézkedés részleteiről, így a pontos kifizetési időpontról és a jogosultsági feltételekről a kormány később ad tájékoztatást.