Napra pontosan húsz évvel az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után feloldották a 2006 őszén tartott kormányülések jegyzőkönyveinek titkosítását. Az eredetileg ötven évre elzárt dokumentumokból most először lehet részletesebben látni, mivel foglalkozott a Gyurcsány Ferenc vezette kabinet azokban a hetekben, amikor az őszödi beszéd kiszivárgása után tüntetések kezdődtek, megostromolták a Magyar Televízió székházát, majd október 23-án súlyos utcai összecsapások történtek Budapesten. A jegyzőkönyvek legnagyobb meglepetése, hogy miközben az utcákon súlyos politikai krízis zajlott, a kabinet hivatalos ülésein ennek alig maradt nyoma.
A dátumot tudatosan választották. 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra az a május 26-án, Balatonőszödön elmondott zárt frakcióülési beszéd, amely rövid idő alatt az akkori magyar politika meghatározó ügyévé vált. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a beszédben kemény szavakkal beszélt az előző évek kormányzásáról, a költségvetési helyzetről és a választást megelőző politikáról. A felvétel kiszivárgását tömegtüntetések követték.
Szeptember 18-áról 19-re virradó éjszaka tüntetők ostromolták meg a Magyar Televízió Szabadság téri székházát. A tiltakozások ezt követően is folytatódtak, október 23-án pedig, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján rendőrök és tüntetők között súlyos összecsapások történtek Budapest belvárosában.
A jegyzőkönyvek alapján a kabinet munkájának jelentős részét továbbra is az előző hónapokban megkezdett reformprogram, a következő évi költségvetés és az államháztartási kiigazítás részletei kötötték le. Napirenden volt az egészségügy átalakítása és a vizitdíj, az államigazgatás átszervezése, valamint az új kormányzati negyed előkészítése is.
Különösen érdekes a szeptember 13-i ülés, amelyet még négy nappal az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt tartottak. Az iratok szerint a kabinetben ekkor már világosan érzékelték, hogy a tervezett reformok egyes elemeit nehéz lesz elfogadtatni a társadalommal. A kormányülésen szóba került, hogy a közvéleményt érzékenyen érintő változásokról konkrét és számszerű adatok nélkül nehéz megfelelően kommunikálni.
Néhány nappal később azonban már egészen más politikai környezetben kellett volna folytatni ugyanezt a munkát. Szeptember 17-én kiszivárgott az őszödi beszéd, másnap este pedig elkezdődött a Szabadság téri ostrom. A kabinet hivatalos dokumentumaiban mégsem jelenik meg olyan súllyal az utcai válság, amekkorát az a korabeli közéletben és a sajtóban kapott.
A nyilvánosságra hozott anyagok első feldolgozásai szerint a szeptember végi és októberi kormányülések napirendjét továbbra is nagyrészt a gazdasági és államreformok határozták meg. A vizitdíj előkészítése mellett a 2007-es költségvetés és az állami intézményrendszer átalakítása is haladt tovább.
A vizitdíj végül 2007 februárjában lépett életbe: az alapösszeg 300 forint volt egy háziorvosi vagy szakorvosi vizit után. A rendszer rövid életűnek bizonyult. A 2008. március 9-i népszavazáson a választók nagy többsége a vizitdíj eltörlésére szavazott, így azt még ugyanabban az évben megszüntették.
Az új kormányzati negyed terve szintén a korszak egyik nagy állami beruházási elképzelése volt. A Nyugati pályaudvar mögötti területre tervezett komplexumba több minisztériumot költöztettek volna, a projektet azonban végül 2008-ban leállították.
A most hozzáférhetővé vált iratok először engednek közvetlen betekintést a kabinet hivatalos munkájába 2006 egyik legfeszültebb időszakában. A dokumentumokból egyszerre rajzolódik ki a költségvetési kiigazítással és reformokkal foglalkozó kormányzati munka, valamint az a feltűnő hiány, hogy az utcai események és az őszödi beszéd nyomán kialakult politikai válság alig hagyott nyomot a kormányülések hivatalos összefoglalóiban.
A kormány a 2006 augusztusa és novembere között készült jegyzőkönyveket teljes terjedelmükben hozzáférhetővé tette, így húsz év után kutathatóvá váltak azok a dokumentumok, amelyek eredeti minősítésük szerint csak évtizedekkel később kerültek volna nyilvánosságra.
