Polt Péter volt legfőbb ügyészt és Balog Zoltán református püspököt, korábbi minisztert is meghallgatja a kegyelmi botrány hátterét feltáró parlamenti vizsgálóbizottság. A testület összesen tíz ember meghallgatásáról döntött, és nemcsak a 2023-as kegyelmi döntés közvetlen előzményeit vizsgálja: azt akarják feltárni, milyen intézményi és személyi kapcsolatok tették lehetővé, hogy a bicskei gyermekotthon körüli súlyos jelzések ellenére éveken át ne történjen érdemi beavatkozás.
A parlamenti vizsgálóbizottság szerdai ülésén egyhangúlag döntött a meghallgatásokról. A legismertebb nevek között Polt Péter volt legfőbb ügyész és Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori vezetője, jelenlegi református püspök szerepel.
A meghallgatásokra nem egyszerű meghívást kapnak: a bizottság döntése szerint az érintetteket együttműködési kötelezettséggel idézik be, és várhatóan az idézések kiküldését követő 15–17 napon belül kerülhetnek a képviselők elé.
Nemcsak a kegyelmi döntést vizsgálják
A bizottság ennél jóval korábbra nyúl vissza. Schummer Orsolya, a testület Tisza párti elnöke szerint azt akarják rekonstruálni, kik és mikor tudtak a bicskei gyermekotthonban történt visszaélésekről, milyen jelzések érkeztek az illetékes szervekhez, és ezek után milyen intézkedések történtek – vagy maradtak el.
Az első vizsgált időszak 2011–2012, amikor a gyermekotthon még a fővárosi önkormányzat fenntartásában működött. A bizottság arra kíváncsi, hogyan maradhatott a helyén az intézmény vezetője a korábbi bejelentések ellenére.
A következő fontos fordulópont 2013, amikor az intézmény állami fenntartásba került. Ezzel már az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumának felelőssége is a vizsgálat látóterébe kerül. Balog Zoltán ebben az időszakban vezette a minisztériumot, ezért a képviselők tőle is választ várnak arra, milyen információk jutottak el a tárcához, és milyen döntések születtek.
A vizsgálat második szakasza a 2015–2016-os évekre koncentrál. A bizottság többek között azt akarja tisztázni, hogyan maradhatott pozíciójában a gyermekotthon vezetője az addigra megszületett jelzések ellenére, és miként kaphatott állami, illetve fővárosi kitüntetéseket.
Schummer szerint fel kell tárni azt az intézményi kapcsolatrendszert is, amely később elvezethetett a kegyelmi döntésig.
Polt Pétertől is válaszokat várnak
Polt Péter meghallgatása azért lehet az egyik legérdekesebb része a vizsgálatnak, mert a bizottság az ügyészségi és büntetőeljárási szálat is végig akarja követni. Polt hosszú éveken át legfőbb ügyészként vezette az ügyészi szervezetet, így a képviselőknek lehetőségük lesz közvetlenül kérdezni arról, hogyan jutottak el a korábbi jelzések a büntetőeljárásig, illetve milyen információk álltak az ügyészség rendelkezésére.
Polt közjogi helyzete időközben jelentősen megváltozott: szeptember 1-jével alkotmánybírói és alkotmánybírósági elnöki megbízatása is megszűnt, miután az Alaptörvény módosítása ismét hetven évben határozta meg az alkotmánybírói megbízatás felső korhatárát.
Balog Zoltán már jelezte, hogy elmegy
Balog szerepe más okból kerül a vizsgálat középpontjába. Nemcsak az egykori minisztériumi felelősségről kérdezhetik, hanem a későbbi kegyelmi ügyben játszott szerepéről is.
Balog korábban elismerte, hogy K. Endre feleségének kérésére közbenjárt Novák Katalin akkori köztársasági elnöknél a kegyelmi kérelem ügyében. A Dunamelléki Református Egyházkerület már jelezte: ha Balog hivatalos idézést kap, megjelenik a bizottság előtt és válaszol a kérdésekre.
A kegyelmi ügy középpontjában K. Endre, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese áll. A férfit azért ítélték el, mert megpróbálta rávenni az egyik áldozatot arra, hogy vonja vissza a gyermekotthon igazgatójára tett terhelő vallomását. Novák Katalin 2023 áprilisában kegyelmet adott neki, a döntést Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyezte.
A kegyelmi döntés 2024 februárjában vált nyilvánossá, és súlyos politikai válságot robbantott ki. Novák Katalin lemondott köztársasági elnöki tisztségéről, Varga Judit pedig visszavonult a közélettől.
Volt főpolgármester-helyettesek és rendőri vezető is a listán
Polt és Balog mellett több olyan embert is meghallgatnak, akik a bicskei gyermekotthon történetének különböző időszakaiban kerültek kapcsolatba az intézménnyel vagy az üggyel.
A bizottság elé kerülhet Csókay László, a fővárosi önkormányzat korábbi gyermekvédelmi osztályvezetője, Csomós Miklós és Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettes, Mátrahalmi Tibor, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér megyei kirendeltségének egykori igazgatója, valamint Simon László, Fejér megye korábbi rendőrfőkapitánya.
Meghallgatják Szabó Máté korábbi ombudsmant is, akinek hivatala 2012-ben jelentést készített a bicskei üggyel kapcsolatban. A gyermekotthon két egykori dolgozója külön, zárt ülésen beszélhet a képviselők előtt. Az ő esetükben a bizottság nem ír elő együttműködési kötelezettséget.
A következő hetek meghallgatásain így több mint egy évtized történéseit próbálják egymás mellé rakni: a gyermekotthonból érkező első jelzésektől és a fenntartói döntésektől az állami irányításon és a büntetőeljáráson keresztül egészen addig, hogyan jutott el K. Endre kegyelmi kérelme a Sándor-palotáig, majd Novák Katalin aláírásáig.
Forrás: Országgyűlés vizsgálóbizottsága, MTI, Dunamelléki Református Egyházkerület
