Donald Trump újabb amerikai csapást helyezett kilátásba Irán ellen, miután Washington friss aktivitást észlelt a Natanz közelében fekvő Pickaxe Mountain mélyen a hegy alá épített alagútrendszerénél. Az amerikai elnök ugyanazon a napon azt is közölte, hogy szerinte az iráni háború közvetlenül a november 3-i félidős választások után véget érhet, mert Teherán addig próbálja kihúzni, hogy politikai nyomást gyakoroljon rá. A két kijelentés együtt már jóval többről szól egy újabb katonai fenyegetésnél: a háború hetedik hónapjában az olaj ára ismét 100 dollár fölött van, Trump támogatottságát pedig egyre látványosabban terhelik a konfliktus amerikai gazdasági költségei.
Trump szerdán Dallasban, a republikánusok félidős választási konvencióján beszélt a Pickaxe Mountainről. Azt mondta, az Egyesült Államok „egy kis aktivitást” észlel a létesítménynél, majd arra figyelmeztette Iránt, hogy ne próbáljon trükközni, mert Washington akkor „nagyon keményen” fog lecsapni. A Reuters szerint egyelőre nem ismert, pontosan milyen tevékenységet észleltek az amerikaiak, és Trump sem részletezte, hogy hírszerzési, műholdas vagy más információra alapozta kijelentését.
A Pickaxe Mountain a súlyosan megrongált natanzi urándúsító komplexum közelében található. A megerősített területen két mélyen föld alá épített alagútrendszer húzódik, amelyet Washington és Izrael régóta figyel. Trump már júliusban is nyíltan beszélt arról, hogy az Egyesült Államok csapást mérhet a hegy alatti létesítményre.
Néhány órával korábban Trump már a háború végének dátumáról beszélt. A Washingtonból Dallasba induló elnök újságíróknak azt mondta, szerinte a konfliktus „azonnal” véget ér majd a novemberi félidős választások után, mert Irán addig próbál kitartani, hogy befolyásolja az amerikai politikai helyzetet. Trump szerint Teherán gazdaságilag már nem bírja sokáig a nyomást.
A Fehér Ház ugyanakkor jelenleg nem mutat különösebb lelkesedést egy új tárgyalási forduló iránt. Trump azt mondta, diplomáciai egyeztetés elméletileg lehetséges, de Washington most nem ezt keresi. Ez keményebb hang annál, amit néhány korábbi békejelzésnél hallani lehetett, és jól illeszkedik ahhoz, hogy az amerikai hadműveletek az elmúlt napokban ismét látványosan felerősödtek.
A novemberi választás már belenőtt a háborúba
Trump magyarázata szerint Teherán azért próbálja novemberig elhúzni a konfliktust, mert abban bízik, hogy a magas energiaárak, a háborús kiadások és az amerikai választók elégedetlensége gyengíti a republikánusokat. A félidős választást november 3-án tartják, és Trump pártja számára a képviselőházi és szenátusi többség megtartása lesz a tét.
Az iráni háború politikai ára már most is látszik. A Brent olaj ára szerdán 100 dollár fölé emelkedett, először július óta, közben az amerikai benzin országos átlagára 4,22 dollár körül járt gallononként. Trump szerdán maga is elismerte, hogy az energiaárak valószínűleg csak a háború lezárása után indulhatnak érdemben lefelé.
A konfliktus az elmúlt napokban ismét veszélyesebb szakaszba került. Irán tíz hajó elleni támadásról számolt be a Hormuzi-szoros közelében, miután az Egyesült Államok öt iráni olajszállító tankert süllyesztett el. A tengeri útvonal bizonytalansága és a vörös-tengeri húszi támadások együtt tovább növelték az olajpiaci kockázatokat.
Trump Dallasban közben a republikánus választási kampány egyik központi témájává tette az iráni háborút. Megvédte a katonai fellépést, azt állítva, hogy erre azért volt szükség, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez, miközben több republikánus politikus jóval óvatosabban beszélt a konfliktusról. Az AP és a Wall Street Journal beszámolói szerint a háború és az energiaárak már a párton belül is kényelmetlen választási témává váltak. Trump fenyegetése egy olyan háború közepén érkezett, amelynek amerikai katonai veszteségei is egyre láthatóbbak, miközben az elnök már az emelkedő üzemanyagárak elfogadására kérte az amerikaiakat. Washington közben a katonai nyomás mellett Irán pénzügyi hálózatait is célba vette, a Hormuzi-szoros körüli feszültség pedig továbbra is az olajpiac egyik fő kockázata.
A Teheránra nehezedő nukleáris nyomás eközben másik fronton is nőtt: Irán ügyét az IAEA az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vitte, miután a bécsi kormányzótanács szerint továbbra sem sikerült rendezni a be nem jelentett nukleáris helyszínekkel és az ellenőrzésekkel kapcsolatos vitákat.
