Juraj Blanár szlovák külügyminiszter szerint a magyar miniszterelnök szavai „hamis és irredenta tónusokat” idéznek, miközben Magyar Péter beszédében éppen a szomszédos országokkal való jó viszony és a V4-együttműködés újraindítása mellett érvelt.
Diplomáciai feszültséget váltott ki Magyar Péter miniszterelnök Nemzeti összetartozás napján elmondott Kossuth téri beszédének egyik mondata. A magyar kormányfő 2026. június 4-én, a trianoni békeszerződés 106. évfordulóján tartott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Magyarország „a világ talán egyetlen olyan országa, amely saját magával szomszédos.”

A kijelentés a beszédnek abban a részében hangzott el, amelyben Magyar Péter a környező országokkal való jó kapcsolat fontosságáról, a visegrádi együttműködés újraélesztéséről és Közép-Európa stabilitásáról beszélt. A miniszterelnök szerint Magyarországnak erős szövetségesekre és kiszámítható partnerségre van szüksége, mert az ország érdekei csak erős regionális együttműködésben érvényesíthetők.
A mondat azonban Pozsonyban éles reakciót váltott ki. Juraj Blanár szlovák külügyminiszter közleményben utasította vissza Magyar Péter megfogalmazását. A szlovák diplomácia vezetője szerint elfogadhatatlan az a történelemszemlélet, amely szerinte a jelenlegi határok vagy Szlovákia szuverenitásának megkérdőjelezéseként értelmezhető.
Blanár úgy fogalmazott: Magyarország és Szlovákia határai világosan ki vannak jelölve az első világháborút követő trianoni békerendezés óta, majd a második világháború után ismét megerősítést nyertek. A szlovák külügyminiszter külön hangsúlyozta, hogy visszautasítja Szlovákia területi egységének és szuverenitásának bármiféle kétségbevonását.
A tárcavezető szerint a magyar–szlovák kapcsolatok csak akkor maradhatnak barátiak és konstruktívak, ha azokat nem terhelik „hamis irredenta tónusok” és a történelem megkérdőjelezése. A szlovák TA3 beszámolója szerint Blanár „abszurdnak és a történelmet tagadónak” nevezte Magyar Péter kijelentését.
A vita érzékeny történelmi háttér előtt robbant ki. Június 4-e Magyarországon a Nemzeti összetartozás napja, amely a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója. A döntés következtében magyar közösségek milliói kerültek az új államhatárokon kívülre, ami máig a magyar történelmi emlékezet egyik legfájóbb pontja. Szlovákiában ugyanakkor minden olyan megfogalmazás, amely a határon túli magyar közösségeket és a történelmi Magyarország emlékezetét érinti, különösen érzékeny diplomáciai kérdésként jelenik meg.
Magyar Péter beszédében ugyanakkor nem határmódosításról beszélt, hanem a határon túli magyar közösségekről, a kárpátaljai magyarok jogairól, a Beneš-dekrétumok ügyéről, valamint arról, hogy Magyarországnak rendezett, erős és kiszámítható kapcsolatokra van szüksége a környező országokkal. A szlovák fél azonban a „saját magával szomszédos” fordulatot olyan politikai üzenetként értelmezte, amely túlmutat a kulturális-nemzeti összetartozás hangsúlyozásán.
Magyar Péter ugyanebben a beszédben a V4-ek újraindításáról beszélt, és bejelentette, hogy június 23-án Budapest ad otthont a visegrádi négyek miniszterelnöki találkozójának. A mostani szlovák reakció szerint azonban a közép-európai együttműködés újraépítéséhez nemcsak közös gazdasági és politikai érdekekre, hanem rendkívül óvatos történelmi nyelvezetre is szükség lesz.
