Hivatalosan is elindult az előrehozott parlamenti választáshoz vezető alkotmányos eljárás Szerbiában, miután a belgrádi kabinet hétfőn formálisan is elfogadta a Nemzetgyűlés feloszlatásáról szóló javaslatot. A döntés értelmében a javaslat az államfő, Aleksandar Vučić asztalára került, akinek napokon belül – legkésőbb szeptember 9-én vagy 10-én – ki kell írnia a rendkívüli voksolást. Bár a hivatalos indoklás a társadalmi feszültségek csökkentéséről és a demokrácia megerősítéséről szól, a háttérben a modern balkáni történelem egyik legkockázatosabb politikai túlélési manővere zajlik. Az ország az utóbbi évek legsúlyosabb belpolitikai válságának közepette vág neki az október 18-ra vagy október 25-re tervezett választásoknak.
Fotó: Szerb Elnöki Hivatal / Dimitrije Goll
A szerb kormány szeptember 7-i rendkívüli ülésén Đuro Macut miniszterelnök terjesztette elő a Nemzetgyűlés feloszlatására és az előrehozott parlamenti választás kiírására vonatkozó indítványt. A kabinet elfogadta a javaslatot, majd hivatalosan továbbította az államfőnek. A kormány ezzel megtette azt a formális lépést, amely nélkül az előrehozott választást nem lehetne kiírni.
Az újvidéki tragédiától a választásig
A 2027 decemberében esedékes választások előrehozatala mögött kőkemény társadalmi kényszer áll. A 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomási tragédiája, a pályaudvar előtetőjének váratlan leszakadása 16 ember halálát okozta, a gyász pedig pillanatok alatt rendszerszintű korrupcióellenes dühbe csapott át A tüntetők egyik visszatérő követelése az előrehozott parlamenti választás volt, de a hatalom sokáig nem engedett ennek. A tiltakozások azonban nem tűntek el, a politikai feszültség pedig hónapról hónapra újra fellángolt. Most maga a kormány indította el azt az eljárást, amely végül a választásokhoz vezethet.
Macut azzal indokolta a döntést, hogy az új választás csökkentheti a társadalmi feszültséget, erősítheti a demokratikus működést, és visszaterelheti a politikai konfliktust az intézmények közé. A kormány arra is hivatkozott, hogy az elmúlt időszakban módosították a választási feltételeket, többek között az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának ajánlásait figyelembe véve. A kabinet hivatalos indoklása külön megemlíti azt is, hogy a társadalom egy részében egyértelmű igény alakult ki az előrehozott választásra.
A labda most Aleksandar Vučić térfelén van. Szerbiában a parlamenti választást az államfő írja ki. Az RTS szerint Vučić korábban azt mondta, hogy legkésőbb szeptember 9-én vagy 10-én megteszi ezt. A választás kiírása és megtartása között legalább 45, legfeljebb 60 napnak kell eltelnie. Vučić már augusztusban két lehetséges időpontot nevezett meg: október 18-át vagy október 25-ét. A rendes parlamenti választást eredetileg csak 2027 decemberében kellett volna megtartani. A hétfői kormánydöntéssel az addig politikai forgatókönyvként kezelt előrehozott választás ténylegesen belépett a hivatalos jogi eljárásba.
Vučić nemcsak kiírhatja a választást – indulna is rajta
A történetnek van egy másik, politikailag legalább ennyire fontos szála. A kormányzó Szerb Haladó Párt szeptember 5-i főbizottsági ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy a választási listát Aleksandar Vučić vezesse, és ő legyen a párt miniszterelnök-jelöltje is. Az SNS ezt saját hivatalos oldalán is megerősítette, és Vučić számára a miniszterelnöki poszt nem ismeretlen. 2014 és 2017 között már vezette a szerb kormányt, majd 2017-ben köztársasági elnökké választották. Jelenleg a második elnöki ciklusát tölti, és újabb államfői mandátumot már nem szerezhet. Ha az SNS megnyeri az előrehozott választást, Vučić tehát visszatérhetne a végrehajtó hatalom közvetlen élére.
A Reuters szerint a mostani választás Vučić több mint egy évtizedes politikai rendszerének egyik legkomolyabb próbája lehet, miközben maga az államfő is új pozícióban folytathatná politikai pályáját.
A választás ugyanakkor még nem oldja meg a szerb belpolitikai válságot. Az újvidéki tragédia után elindult demonstrációk résztvevői rendszerszintű korrupcióval, az intézmények politikai függésével és a kormány felelősségével kapcsolatos kérdéseket vetettek fel. A kormány ellenfelei emellett a média szabadságának korlátozásával és politikai nyomásgyakorlással is vádolják Vučić rendszerét. Vučić és a kormánypárt ezeket a vádakat visszautasítja.
A politikai helyzetet az is élesíti, hogy a tiltakozási hullám már jóval túlélte az első hónapokat. A diáktüntetésekből olyan tartós országos mozgalom nőtt ki, amely időről időre ismét jelentős tömegeket vitt az utcákra. Most először kerülhet sor arra, hogy ez az elégedetlenség országos parlamenti választáson mérje össze erejét a kormányzó politikai tömbbel. Ha Vučić tartja a korábban közölt menetrendet, akkor szeptember 9-én vagy 10-én eldőlhet az is, hogy október 18-án vagy október 25-én járulnak-e urnákhoz a szerb választók.
