Több magyar állampolgár személyes és üzleti adatait használhatták fel jogosulatlanul a budapesti Yunus Emre Intézet működése során. Az egyik érintett dokumentumok alapján akár két éven keresztül is az intézet alkalmazottjaként szerepelhetett havi mintegy 400 ezer forintos fizetéssel úgy, hogy állítása szerint erről nem tudott és pénzt sem kapott. Mások nevében olyan számlákat számolhattak el, amelyek mögött az érintettek szerint nem állt valós teljesítés. A Budapesti Rendőr-főkapitányság az ügyben csalás bűntettének gyanúja miatt nyomoz.
A budapesti török kulturális intézet körüli ügy magyar szála több, egymástól különböző történetből rajzolódik ki. A 24.hu feltárása szerint az egyik érintett akkor szembesült azzal, hogy hosszabb időn keresztül az intézet munkavállalójaként tarthatták nyilván, amikor az erről szóló dokumentumok elé kerültek. Elmondása szerint sem munkaviszonyról, sem a papírokon feltüntetett, havi mintegy 400 ezer forintos fizetésről nem tudott, az összegből pedig nem kapott.
Nem ez az egyetlen eset, amely miatt kérdések merültek fel az intézet korábbi működésével kapcsolatban. A török–magyar kulturális kapcsolatok területén dolgozó több szereplő is arról beszélt a portálnak, hogy a nevük alatt olyan számlákat számolhattak el, amelyeket ők nem állítottak ki. Az egyik érintett esetében a kérdéses időszakban az egyéni vállalkozás is szünetelt, így állítása szerint abból az időből szabályosan számlát sem állíthatott volna ki.
A gyanú akkor erősödött meg több érintettben, amikor az intézettől korábbi elszámolásokkal kapcsolatban keresték meg őket. Az általuk ismert saját nyilvántartások és az intézetnél szereplő adatok között eltérések lehettek, ezért egyikük feljelentést tett. A BRFK ennek nyomán csalás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A jelenlegi információk alapján az eljárás még vizsgálati szakaszban van, és nem ismert, hogy történt-e már gyanúsítotti kihallgatás.
A magyarországi ügy közben nem választható teljesen külön a Yunus Emre Intézet körül Törökországban zajló vizsgálatoktól sem. A török sajtóban korábban az intézethálózat gazdálkodásával kapcsolatban is felmerültek visszaélések gyanúi, és több országban működő intézmények pénzügyi elszámolásait is vizsgálják. A magyarországi esetekről egyelőre nem állapítható meg, hogy közvetlenül ugyanahhoz a feltételezett rendszerhez kapcsolódnak-e, ezt a hatósági eljárásoknak kell tisztázniuk.
A budapesti intézet korábbi vezetése is előkerült az ügyben. Sajtóinformációk szerint a feltételezett visszaélésekkel érintett időszak egykori igazgatója később Libanonban kapott vezetői megbízást egy másik Yunus Emre Intézetnél. Ez önmagában nem bizonyít felelősséget, és a magyar nyomozás jelenlegi szakaszában személyes büntetőjogi felelősséget sem állapítottak meg.
A Yunus Emre Intézet a török állam kulturális és nyelvi jelenlétének egyik fontos nemzetközi intézményhálózata, budapesti központja pedig évek óta szervez török nyelvi, kulturális és oktatási programokat Magyarországon. Az ügy ezért túlmutat egy egyszerű pénzügyi vitán: a nyomozásnak azt is tisztáznia kell, hogy valóban felhasználták-e magyar állampolgárok személyes vagy vállalkozói adatait tudtuk nélkül, keletkeztek-e valótlan munkaviszonyok vagy számlák, és ezekhez kapcsolódott-e tényleges pénzmozgás.
Egyelőre az sem ismert, pontosan hány magyar érintett lehet, milyen összegekről van szó, illetve keletkezett-e közvetlen vagyoni kár. A nyomozás jelenleg csalás gyanúja miatt folyik, ezért a feltárt eseteket és az érintettekkel kapcsolatos állításokat mindaddig gyanúként kell kezelni, amíg a hatósági vizsgálat le nem zárul.
Forrás: 24.hu
