Pattanásig feszült a helyzet a Perzsa-öbölben, miután Teherán nyíltan megelőző katonai fellépéssel fenyegette meg azokat, akiktől támadást feltételez. Az iráni állami média a továbbfejlesztett Qassem Basir ballisztikus rakétát az ország új katonai doktrínájának egyik bizonyítékaként mutatta be, Mohszen Rezái, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője pedig azt állította, hogy az új rakétaképességet amerikai hadihajó ellen is „tesztelték”. Washington megerősítette, hogy iráni ballisztikus rakétákat indítottak amerikai hadihajók felé, de egyik sem talált célba.
Bár Teherán büszkén hirdeti a technológiai áttörést, Washington egészen másképp meséli a hétvégi incidens történetét. Az amerikai hadsereg megerősítette, hogy valóban ballisztikus rakétákat indítottak a térségben állomásozó amerikai hadihajók felé, ám találat nem történt, és amerikai katona sem sérült meg. Az amerikai beszámoló szerint a hadihajók elkerülték a támadásokat.
A válasz nem maradt el. Az amerikai erők megtorlásként három iráni olajszállító tartályhajóra mértek csapást: az AP szerint kettőt tartósan harcképtelenné tettek, egy harmadik, rakomány nélküli tankert pedig megsemmisítettek. Az incidens új szintre emelte a tengeri összecsapást, mert az iráni támadás ezúttal közvetlenül amerikai hadihajókat vett célba, Washington pedig válaszul már Irán olajszállító flottáját támadta.
Az iráni közlés a szilárd hajtóanyagú Qassem Basir ballisztikus rakétát emelte ki. A fegyvert nagyobb hatótávolságúnak és pontosabbnak írják le, és mintegy féltonnás robbanófejjel rendelkezik. A rakétát már korábban bemutatták; akkor legalább 1200 kilométeres hatótávolságot közöltek róla. Mohszen Rezái az iráni állami televízióban azt állította, hogy az ország új rakétaképességét egy amerikai hadihajó ellen próbálták ki. Rezái nem nevezte meg, pontosan melyik rakétatípust vetették be.
Az iráni fenyegetések már közvetlenül a térség energetikai infrastruktúráját is érintik. Teherán arra figyelmeztetett, hogy újabb amerikai támadások esetén a Perzsa-öböl olaj- és gázipari létesítményei, köztük amerikai érdekeltségek is célponttá válhatnak. A Hormuzi-szoros körüli feszültség már az energiapiacokon is érezhető.
A hajóforgalomban szintén látszik a bizonytalanság. A Kpler hajókövetési adatai szerint hétfőn mindössze hét nyersanyag-szállító hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, vasárnap nyolc. Az előző tíz napban naponta átlagosan nagyjából tíz ilyen hajó közlekedett a térségben. A tényleges forgalom valamivel magasabb lehet, mert egyes hajók biztonsági okokból kikapcsolhatják az automatikus helyzetjelző rendszerüket.
A bizonytalanság az olajárakat is tovább hajtotta. A Brent kedden 99 dollár közelébe emelkedett, miközben több nagy pénzügyi intézmény már hosszabb ideig tartó közel-keleti szállítási zavarokkal számol. A Goldman Sachs is felfelé módosította a 2026 végi és 2027-es olajár-várakozását, arra számítva, hogy a hajózási fennakadások elhúzódhatnak.
Az Egyesült Államok szombaton azt közölte, hogy ballisztikus rakétákat indítottak amerikai hadihajók ellen. Washington szerint a hajók kitértek a támadás elől, találat nem érte őket. Az amerikai hadsereg ezt követően három iráni olajszállító tartályhajóra mért csapást. Az iráni akciók korábban elsősorban kereskedelmi hajókat érintettek, az amerikai hadihajók elleni ballisztikus rakétaindítás ezért különösen súlyos eszkaláció.
Teherán közben a Hormuzi-szorosban is keményíti álláspontját, és egy tengeri kizárási rendszer lehetőségét is felvetette. Washington jelezte, hogy ezt nem fogadja el, és folytatja a térség hajóforgalmának katonai ellenőrzését. Teherán azt állítja, hogy nem feltétlenül várja meg egy ellene irányuló támadás megindítását. Az iráni vezetés egyelőre nem közölte, milyen konkrét helyzetben alkalmazná az új doktrínát.
