Friedrich Merz német kancellár társult uniós tagságot javasol Ukrajnának: Kijev már a teljes jogú csatlakozás előtt részt vehetne az Európai Unió politikai és intézményi munkájában, szavazati jog nélkül. A terv azonban kényes kérdést vet fel: mi lesz azokkal az országokkal, amelyek jóval Ukrajna előtt indultak el az uniós tagság felé? Törökország 1987-ben nyújtotta be kérelmét, Észak-Macedónia több mint húsz éve tagjelölt, Magyar Péter pedig azt mondja: az EU-nak előbb a régóta várakozó nyugat-balkáni országokkal szembeni vállalásait kell teljesítenie.
Új, köztes uniós státuszt adna Ukrajnának Friedrich Merz német kancellár. A Reuters és az AP beszámolója szerint Merz az Európai Unió vezetőinek küldött levelében azt javasolta, hogy Kijev a teljes jogú tagság előtt kapjon társult tagi státuszt az EU-ban. A konstrukció alapján Ukrajna részt vehetne uniós csúcstalálkozókon és miniszteri üléseken, bekapcsolódhatna az intézményi munkába, szavazati jogot azonban egyelőre nem kapna. Merz elképzelése szerint a státusz nem váltaná ki a teljes jogú tagságot, hanem átmeneti megoldást jelentene arra az időszakra, amíg Ukrajna csatlakozási folyamata tart.
A német kancellár érvelése szerint Ukrajna teljes körű uniós felvétele rövid időn belül nem reális, miközben az orosz háború miatt szükség van arra, hogy Európa világosabb politikai és biztonsági perspektívát adjon Kijevnek.
A Reuters szerint Merz javaslata akár arra is lehetőséget teremtene, hogy Ukrajna szorosabban kapcsolódjon az Európai Unió kölcsönös segítségnyújtási rendszeréhez. A német kancellár további lehetőségként felvetette, hogy Ukrajna szavazati jog nélküli képviseletet kaphasson egyes uniós intézményekben.
Ukrajna külön utat kapna, miközben mások évtizedek óta várnak
A terv azonban azonnal felveti a kérdést: hogyan fogadják ezt azok az országok, amelyek évek vagy évtizedek óta várnak az Európai Unió kapujában, miközben most Ukrajna számára egy új, gyorsabb politikai utat nyitnának meg.
Az Európai Unió hivatalos bővítési adatai szerint Észak-Macedónia 2004-ben nyújtotta be tagsági kérelmét, és 2005-ben kapott tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalások azonban csak 2022-ben indultak el.
Montenegró 2008-ban jelentkezett az Európai Unióba, 2010-ben lett tagjelölt, és 2012 óta tárgyal a belépésről. Szerbia 2009-ben adta be kérelmét, tárgyalásai pedig 2014-ben kezdődtek meg. Albánia 2009-ben jelentkezett, és szintén csak 2022-ben nyíltak meg előtte a csatlakozási tárgyalások.
Ukrajna ezzel szemben az orosz invázió kezdetét követően, 2022 februárjában kérte felvételét az Európai Unióba, 2022 júniusában lett tagjelölt, a csatlakozási tárgyalásai pedig 2024 júniusában kezdődtek meg.
Az eltérő idővonal önmagában nem jelenti azt, hogy Ukrajna háborús helyzete ne indokolhatna rendkívüli politikai megoldásokat. A régóta várakozó országok szemszögéből azonban nehezen kerülhető meg a kérdés: miközben ők hosszú éveken át reformokat, feltételeket és politikai akadályokat teljesítettek, Ukrajna számára most külön státuszt teremthetnek.
Törökország 1987 óta vár, de a tárgyalásai befagytak
A várakozó országok között különleges helyzetben van Törökország is. Ankara már 1987-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét az akkori Európai Gazdasági Közösséghez, 1999-ben hivatalos tagjelölti státuszt kapott, 2005-ben pedig megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat.
Törökország azonban ma már nem ugyanabban a helyzetben van, mint a belépésért aktívan tárgyaló nyugat-balkáni államok. Az Európai Unió Tanácsának hivatalos tájékoztatása szerint a török csatlakozási tárgyalások 2018 óta holtponton vannak. Az uniós álláspont szerint ennek oka elsősorban a demokratikus intézmények, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége területén tapasztalt törökországi visszalépés.
Mindez azonban nem változtat azon, hogy Törökország közel négy évtizeddel Ukrajna előtt nyújtotta be felvételi kérelmét. Merz terve így nemcsak a Nyugat-Balkánon, hanem Ankarában is újra előhívhatja azt a régi kérdést, hogy milyen elvek szerint nyílik meg az Európai Unió egyes országok előtt, és mikor számít többet a geopolitikai helyzet, mint a korábban megkezdett csatlakozási folyamat.
Magyar Péter: Ukrajna előtt a Nyugat-Balkánt kell felvenni
A német javaslatra magyar reakció is érkezett. Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Bécsben, az osztrák APA hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: az Európai Uniónak Ukrajna előtt a régóta tagjelölt nyugat-balkáni országokat kellene felvennie.
Az APA-interjú tartalmát az MTI ismertette, a nyilatkozatról több magyar és regionális sajtótermék is beszámolt.
„Az Európai Uniónak Ukrajna előtt az évek óta tagjelölt nyugat-balkáni államokat kellene felvennie” – mondta Magyar Péter az APA-nak adott bécsi interjúban.
A miniszterelnök szerint az Uniónak előbb azokkal az országokkal szemben kell teljesítenie korábbi vállalásait, amelyek már hosszú ideje készülnek a csatlakozásra, reformokat hajtottak végre és uniós feltételeket teljesítettek.
Magyar Péter úgy fogalmazott: ha az Európai Unió a korábban tett ígéretei teljesítése előtt újabb országoknak ajánl különleges státuszt, elveszítheti hitelességét a Nyugat-Balkánon.
A miniszterelnök az interjúban arról is beszélt, hogy Ukrajna teljes jogú uniós csatlakozása – amennyiben egyszer megvalósul – legkorábban tíz év múlva lehet reális. Álláspontja szerint minden csatlakozni kívánó országnak azonos követelményeknek kell megfelelnie.
Merz nem hagyná teljesen magára a Balkánt sem
A német terv nemcsak Ukrajna helyzetével foglalkozik. Merz a Nyugat-Balkán és Moldova számára is gyorsabb integrációs lehetőségeket vetett fel: ilyen lehetne az uniós belső piachoz való szorosabb hozzáférés, valamint a tagjelölt országok fokozatos bevonása az Európai Unió intézményeinek mindennapi munkájába.
Ukrajna számára azonban ennél erősebb, külön társult tagsági modellt javasolt. Ez adja a vita politikai súlyát: a háborúban álló ország sajátos helyzetére hivatkozva olyan státuszt kaphatna, amely más, hosszabb ideje várakozó tagjelöltek számára jelenleg nem áll rendelkezésre.
Brüsszelben is óvatosan fogadták az ötletet
Merz javaslata nem találkozott egyértelmű lelkesedéssel Brüsszelben sem. Az Euronews beszámolója szerint uniós diplomaták jogi és politikai kérdéseket is felvetettek a társult tagság konstrukciójával kapcsolatban. Az Európai Bizottság álláspontja szerint bármilyen új megoldásnak tiszteletben kell tartania a bővítési folyamat alapelvét: a tagjelölt országoknak saját teljesítményük, végrehajtott reformjaik és vállalt kötelezettségeik alapján kell előrehaladniuk.
Az Európai Unió bővítése nem pusztán külpolitikai gesztus, a tagság jogállami, gazdasági, intézményi és biztonsági feltételek teljesítéséhez kötött folyamat. Ha egy ország külön politikai státuszt kap, miközben mások hosszú ideje ugyanannak a rendszernek a feltételeit próbálják teljesíteni, az könnyen bizalmi válságot okozhat a bővítésre váró térségekben.
Ukrajna biztonsága és az EU hitelessége
Merz szerint Ukrajnának az orosz háború közepette olyan európai perspektívát kell adni, amely erősebb a korábbi társulási viszonynál, de nem igényli a teljes jogú tagság azonnali megadását. Ugyanakkor az Európai Uniónak most arra is választ kell adnia, hogyan segíti Ukrajnát úgy, hogy közben ne írja felül a régóta várakozó országoknak tett ígéreteket.