Megosztás az X-en
Franciaország ismét forrong. Emmanuel Macron elnöksége alatt már sok válságot látott az ország, de most különösen feszült a helyzet: François Bayrou miniszterelnök szeptember 8-án bizalmi szavazást kezdeményez, amelynek kimenetele könnyen a kormány bukásához vezethet.
Egy ország, amelyet felfal a politikai instabilitás
A 2024-es parlamenti választások óta Franciaország politikai életét patthelyzet uralja. Nincs stabil többség, a kormányok gyenge lábakon állnak, a kompromisszumok kényszerűek, az ellenzék pedig minden lépésnél blokádot emel. Barnier után Bayrou kapta meg a lehetőséget, hogy egyensúlyt teremtsen – de ő is hamar a parlamenti aknamezőn találta magát.
A költségvetés körüli vitákban a kormány a 49-3-as alkotmányos eszközhöz nyúlt, amellyel megkerülhető a parlamenti szavazás. Ez azonban hosszú távon aláásta a bizalmat, hiszen minden egyes 49-3-as lépés egy újabb bizonyíték volt a politikai bénultságra.
Bayrou kockázatos lépése
Most azonban más a helyzet: Bayrou maga kezdeményezett bizalmi szavazást. Ez látszólag a demokratikus felelősségvállalás gesztusa, valójában azonban politikai pókerjátszma. A miniszterelnök úgy véli, a megszorító csomag és a költségvetési szigor – amely munkaszüneti napok eltörlését is tartalmazza – elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás érdekében.
Csakhogy a parlamenti aritmetika könyörtelen: az ellenzék szinte egy emberként jelentette be, hogy nem fog bizalmat szavazni a kormánynak. A szeptember 8-i szavazás tehát nagy valószínűséggel a Bayrou-kormány végét jelenti.
A piacok már ítélkeznek
A politika bénultságát a pénzpiacok azonnal megérezték. A francia állampapírok hozamai emelkednek, az elemzők pedig arról beszélnek, hogy az ország finanszírozási költségei már-már Olaszország, sőt Görögország szintjét közelítik. Az üzleti világ figyelmeztet: ha a kormány megbukik, az könnyen „Liz Truss-szindrómához” vezethet – a brit politikus 2022-es bukásához hasonlóan, amelyet a piacok pánikreakciója gyorsított fel.
Macron ugyan igyekszik nyugalmat sugározni, kijelentve, hogy „Franciaország gazdaságilag stabil”, de szavai egyre kevésbé győzik meg a befektetőket. A hitelességét az elmúlt évek válságkezelése már így is erősen kikezdte.
Mi jöhet a bukás után?
Ha Bayrou elbukik, Franciaország újabb mély válságba süllyed. Lehet szó új kormányalakításról, átmeneti technokrata kabinetekről vagy akár előrehozott választásokról is. Egy biztos: a politikai instabilitás az országot nemcsak belülről emészti, hanem az Európai Unió egyik legerősebb államát is sebezhetővé teszi a külpolitikai színtéren.
Az elnök mozgástere beszűkül, a miniszterelnök bukása pedig nemcsak a gazdaságot rendíti meg, hanem Franciaország nemzetközi tekintélyét is. Ebben a helyzetben Macron és Bayrou is azzal küzd, hogy ne csak a parlamentben, hanem az utcán és a piacokon is elnyerjék a bizalmat.
Franciaország történelmében nem ritkák a politikai viharok. De a mostani válság több, mint pártpolitikai csörte: ez egy nemzet önbizalmának és pénzügyi hitelességének próbája. Bayrou bizalmi szavazása szeptember 8-án sokkal többről szól, mint egy kormány sorsa. Ez a nap jelzi majd, hogy Franciaország képes-e kilépni a bénultságból, vagy tovább sodródik a politikai és gazdasági szakadék felé.