Donald Trump amerikai elnök nagy lendülettel vetette bele magát a békeközvetítés gondolatába, ám most úgy tűnik, hogy kénytelen szembenézni a valósággal. Sem Vlagyimir Putyin, sem Volodimir Zelenszkij nem hajlandó hirtelen, látványos csúcstalálkozóra – a háború lezárása így egyelőre inkább fokozatos enyhülés, mintsem gyors áttörés felé halad.
Putyin óvatos számítása
Moszkva jelezte: az orosz elnök csak akkor ülne le tárgyalni, ha előzetesen már a szakértői szinten megállapodtak a fő kérdésekben. Putyin nem kockáztatja meg, hogy egy üres találkozó végül az ő kezdeményezéseit gyengítse. Ez világos üzenet: a Kreml csak biztos eredményért hajlandó nyílt színtérre lépni.
Zelenszkij gyors eredményt akar
Ezzel szemben az ukrán álláspont azonnali két- vagy háromoldalú csúcstalálkozót sürget. Kijev úgy véli, hogy a politikai szimbólumok, a közös fotók és a gyors gesztusok is erősíthetik az ukrán pozíciót. Csakhogy Moszkva erre nem mutat készséget, így az ukrán elnök szándéka és az orosz óvatosság élesen szemben áll.
Trump óvatos hátralépése
Trump eredetileg abban bízott, hogy egy váratlan békeoffenzívával saját külpolitikai sikerét építheti. Ám elemzők szerint most inkább hátrébb lépett: figyeli az eseményeket, és nem akarja felvállalni annak a kockázatát, hogy közvetítése kudarcba fulladjon. Ha ugyanis egy találkozó eredménytelenül zárulna, az nemcsak a háború lezárásának esélyeit gyengítené, hanem Trump politikai tőkéjét is.
Globális átrendeződés
A lassú enyhülés közben egy másik folyamat is kirajzolódik: a globális Dél felemelkedése. Egyre inkább ezek az országok határozzák meg a nemzetközi dinamizmust, miközben a hagyományos nyugati csúcstalálkozók jelentősége fokozatosan csökken. Ez is jelzi, hogy a háború sorsa nem kizárólag a nyugati fővárosok döntésein múlik.
Ez a helyzetkép azt mutatja, hogy Trump, Putyin és Zelenszkij egyaránt a saját politikai logikájuk rabjai. A gyors béke illúzió marad, a valóság pedig lassú, sokszor ellentmondásos diplomáciai lépésekben bontakozik ki.