2025. október 21., kedd Névnap: Orsolya, Zsolt
: Részben felhős, 9.4°C – részletes időjárásjelentés »
EUR: 389,62 Ft USD: 335,27 Ft
EXKLUZÍV
Keresés PROGRAMOK Belépés Regisztráció Archívum
Kezdőlap Szépségipar EliteLifeStyle GlobalInvest - gazdasági magazin Top-Secret Szigorúan Bizalmas Tabuk Nélkül Esti Rikkancs EU-tudósítás Brüsszelből Belföld Külföld Politika Kultúra Gazdaság Mozi Történelmi Talányok StreamZóna Tech-tudomány Podcast Országgyűlési Választás 2026 Egészség Közélet Civil Szervezetek Esti Budapest Művészet Szépség Utazás Sport FreeTime/Szabadidő Életmód Természetgyógyászat Horoszkóp Teszt
ELINDULTUNK!
Köszöntünk titeket az Esti Hírlap online változatában! Az ország egyik legrégebbi napilapja most digitálisan tér vissza – friss hírekkel, háttéranyagokkal és különleges tartalmakkal.


A frekventált Postabank-székház ürességének titka

Megosztás
A frekventált Postabank-székház ürességének titka

A belváros egyik legimpozánsabb klasszicista palotája, a Postabank-székház, hosszú évek óta üresen áll. Bár külsőre impozáns, a falak között rejtett történelmi múlt, tulajdonosi bizonytalanság és állagromlás magyarázza, miért nem kapott új funkciót a kiemelt helyen fekvő épület.

Történelem és múltbéli funkciók

A palota Hild József tervei alapján épült 1824–1825-ben. A kezdetekkor a város kulcsfontosságú központjának számított, hiszen étteremnek, kabarénak, vendéglőnek adott helyet, emellett különböző pénzintézetek is működtek falai között. A vendéglátás történetének kiemelkedő alakja, Gundel János is kötődött az épülethez.

1988 és 2002 között a palota Postabankként működött, ám a rendszerváltást követő pénzügyi átalakulások és a '90-es évek bankbotrányai után fokozatosan elvesztette funkcióját. Az ezt követő években az épület állapota romlásnak indult, miközben új hasznosítási terv nem született.

Postabank-székház idővonal

1824–1825 – Építés és kezdeti funkciók

  • Hild József tervezte klasszicista palota.
  • Eredeti funkciók: étterem, kabaré, vendéglő (pl. Gundel János), több pénzintézet.

1988–2002 – Postabank

  • Az épület hivatalosan bankként működik.
  • Rendszerváltás után a pénzügyi botrányok és átalakulások miatt elveszti stabil funkcióját.

2002–2015 – Átmeneti időszak

  • Banki funkció megszűnik, az épület állapota fokozatosan romlik.
  • Ideiglenes hasznosítások: rövid ideig udvari romkocsma, de hosszú távú terv nincs.

Állagromlás: belső udvar, föld alatti bunkerrendszer, díszkút.

2015 – AMX Nador House Kft. tulajdonába kerül

  • Tulajdonosi kör politikai kapcsolatokkal.
  • Új fejlesztési terv nem indul el.
  • Később – Tulajdonosváltás
  • Jordániai üzletember veszi át az épületet.
  • Projekttársaság neve változik, a végső tulajdonos kiléte homályos marad.

2015–2025+ – Jelenlegi állapot

  • Funkció nélküli, üresen álló épület.
  • Biztonsági kockázatok az állagromlás és a leromlott belső terek miatt.
  • Urbex legendák erősítik a romos, elhagyatott imázst.
  • Hosszú távú hasznosítás hiányában lassan pusztul.
  • Tulajdonjogi bizonytalanság

Az épület tulajdonjogi helyzete tovább bonyolítja a helyzetet. A politikai kötődések és a tulajdonosváltások miatt nem egyértelmű, ki felel a felújításért, ami jelentősen lassítja a beruházói aktivitást.

Állagromlás és urbex legendák

  • Az évtizedek során a palota belső terei leromlottak. A föld alatti bunkerrendszer, a belső udvar romos állapota és a díszkút elhanyagoltsága komoly állagproblémákat okozott, ami hosszú ideig akadályozta a biztonságos hasznosítást. Az urbex történetek tovább erősítik a romos, elhagyatott imázst.
  • Használat átmeneti vagy hiányzó
  • Voltak rövid távú próbálkozások az épület ideiglenes hasznosítására, például az udvarban működő romkocsma, de ezek csupán átmeneti jellegűek voltak. A hosszú távú koncepció hiánya miatt az épület lassan üresen maradt, és állapota tovább romlott.

A Postabank-székház üressége összetett jelenség, amely a következő tényezőkből fakad:

  1. Történelmi érték és funkcióvesztés: a palota múltja gazdag, de a rendszerváltás után elvesztette eredeti szerepét.
  2. Tulajdonjogi homály: a bizonytalan tulajdonviszonyok megakadályozzák a hosszú távú beruházásokat.
  3. Állagromlás és biztonsági kockázat: a romos belső terek és a föld alatti bunkerek miatt a felújítás bonyolult és költséges.
  4. Hiányzó stratégia: a hosszú távú hasznosítási terv nélkül az épület továbbra is funkció nélkül áll.

Bár a Postabank-székház történelmi múltja és impozáns külseje kiemeli a belváros arculatából, a tulajdonosi bizonytalanság és az állagromlás miatt sajnos jelenleg csak az urbex rajongók és a várostörténeti kutatók figyelmének tárgya.

Megosztás
Link sikeresen kimásolva!