Megosztás az X-en
2025-ben Irán több, a nemzetközi szankciókat kijátszó olajcsempészeti hálózata került nyilvánosságra. Ezek a hálózatok hamisított dokumentumokkal és titkosított útvonalakon juttatták az olajat külföldre, miközben a hadsereghez és magas rangú politikai szereplőkhöz köthető vállalatok is részt vettek a műveletekben. A botrány rávilágít Irán stratégiai erőforrásként kezelt olajexportjára és a szankciók kijátszására alkalmazott kifinomult módszerekre.
Az Iránt sújtó nemzetközi szankciók – különösen az olaj- és energiaszektorban – komoly kihívások elé állították az iráni kormányzat bevételi forrásait. Az elmúlt időszakban több olyan bűnszerű hálózat került napvilágra, amely a szankciók kijátszására specializálódott: az olaj eredetét hamisították, keverték, és különféle technikákat alkalmaztak az eredet eltitkolására.
Főbb esetek és botrányok
1. 2025. szeptember 2. – Szállítási hálózat elleni amerikai intézkedések
Az Egyesült Államok szeptember 2-án szankciókat vezetett be egy hálózat ellen, amely iráni olajat „iraki olajként” hamisított dokumentációval szállított tovább. A hálózatot egy üzletember vezette, aki Irakban és Kitts & Nevisben rendelkezett állampolgársággal, és az Egyesült Arab Emírségekből irányította a működést.
A módszerek között szerepelt az iráni és iraki olaj tengeri keverése, valamint az iraki kikötőkbe történő szállítás, majd a továbbértékesítés hamis papírokkal, mintha teljes egészében iraki eredetű lenne. Szankció alá került a hálózat több cége és hajója, valamint több vállalatot jegyeztek be a Marshall-szigetekre, hogy elrejtsék a tényleges tulajdonosi struktúrát.
2. Nyári 2025 – Salim Ahmed Said esete
2025 júliusában szankciók sújtották Salim Ahmed Said nevű üzletembert és céghálózatát. Said hálózata az iráni olaj iraki olajjal való keverésére, vagy annak hamis iraki származásúnak feltüntetésére specializálódott. A tevékenység magában foglalta az iraki kikötők használatát, valamint kapcsolatrendszer kiépítését iraki kormányzati tisztviselőkkel a hamis tanúsítványok biztosítására. Cégei és kapcsolódó hajói, termináljai és üzleti ügyletei együttesen alkották az egész hálózatot.
3. Sepehr Energy és az iráni katonai háttér
A Sepehr Energy Jahan Nama Pars, röviden Sepehr Energy, az iráni hadsereg felső vezetéséhez közeli vállalat, amely az iráni Védelmi Minisztérium és az Fegyveres Erők Általános Parancsnoksága felügyelete alatt áll. Ez a vállalathálózat kulcsszerepet játszik az iráni olajexport rejtett, szürkepiaci útvonalainak kiépítésében, beleértve hamis dokumentumok, árnyékflották, ship-to-ship átadások és tároló infrastruktúra használatát, például kínai kikötőkben.
Magas rangú vezetők érintettsége
Az egyik botrányban felmerülnek állítólagos kenőpénzek és kormányzati tisztviselők bevonása a hamis tanúsítványok kibocsátásába, ám konkrét, nyilvánosan azonosított magas rangú vezetők nevei nem ismertek. A Sepehr Energy esetében a vállalat hadsereghez kötöttsége arra utal, hogy politikai beágyazottság is jelen van.
Hatások és következmények
Ezek a hálózatok jelentős bevételekhez juttatták Iránt, lehetővé téve számára, hogy részben elkerülje a szankciók hatását. A szankciók célja, hogy megzavarják ezeket a pénzáramlásokat, és csökkentsék Irán lehetőségeit nemzetközi politikai vagy katonai célok finanszírozására. A botrányok rámutatnak arra is, hogy a módszerek mennyire kifinomultak: hajók zászlajának változtatása, dokumentáció manipulálása, közvetítő céghálózatok és fedővállalatok használata mind részei a rendszernek.
A legfrissebb és legjobban dokumentált eset 2025. szeptember 2-án került nyilvánosságra. Bár magas rangú vezetők részvétele nem bizonyított, a politikai és bürokratikus támogatás gyanúja erős. Az esetek jól mutatják, hogy az iráni rezsim milyen stratégiai jelentőséget tulajdonít az olajexport bevételeinek, és milyen kifinomult mechanizmusokat alkalmaz a nemzetközi szankciók kijátszására.