Megosztás az X-en
Példa nélküli helyzet alakult ki: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) maga vált végrehajtás alanyává. Egy jogerős bírósági ítélet kötelezi, hogy kifizesse egykori szerződéses partnerének, a Sysdata PSE Kft.-nek a kétmilliárdos követelést, ám a pénz mindeddig nem jutott el a jogosulthoz.
A jogerős ítélet árnyékában
A történet egy évekkel ezelőtt félbeszakadt informatikai fejlesztésből ered. A szerződés felbontását a bíróság jogsértőnek minősítette, és első- és másodfokon is a Sysdatának adott igazat. A Kúria jóváhagyta az ítéleteket: az MBVK tartozik, méghozzá nem kevesebb, mint kétmilliárd forinttal – kamatokkal és költségekkel együtt.
Időhúzás a végrehajtók részéről
Az MBVK mégsem fizet. Felülvizsgálati kérelmet adott be a Kúriához, és kérte a végrehajtás felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy a kifizetés veszélyeztetné a működését. Ez azért is különösen visszás, mert a kar 2024 végén 9,6 milliárd forint eredménytartalékkal rendelkezett. A felülvizsgálati iratokból ráadásul kiderült: a pénzt inkább egy nyolcmilliárd forintos új informatikai fejlesztésre fordítanák.
Elfogultsági spirál
Az augusztusban elindított végrehajtási eljárás sem halad zökkenőmentesen. Az elsőként kijelölt végrehajtó, Kutas Péter két hét után elfogultságot jelentett, így szeptember elején egy másik kolléga, Vas György kapta meg az ügyet. Formailag ez jogszerű, hiszen a kar a végrehajtók felügyeleti szerve, ám sorozatos alkalmazása időhúzó taktikának hat, és a szakmai tekintélyt is tovább rombolja.
A Sysdata lépése: inkasszó
A Sysdata szeptember 2-án megelégelte a halogatást, és inkasszót kért a bíróságtól. Ez azt jelenti, hogy külön átutalási végzéssel a kar bankszámlájáról közvetlenül levonhatják a követelt összeget. Ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, a kétmilliárdos adósság így is rendeződhet – függetlenül attól, hogy az MBVK meddig próbálja elnyújtani az ügyet.
A presztízs válsága
A helyzet súlyát az adja, hogy éppen a végrehajtást felügyelő szervezet az, amelyik maga sem hajlandó alávetni magát a jogerős ítéletnek. Ez nemcsak jogi paradoxon, hanem morális válság is: ha a végrehajtók szakmai szervezete sem tartja tiszteletben a bírósági döntéseket, milyen példát mutat az adósoknak, akiktől ugyanezt követeli?
A történet tehát túlmutat a kétmilliárdon. Ez egy bizalompróba: a magyar igazságszolgáltatás mennyire tudja érvényre juttatni döntéseit akkor is, ha az alperes nem más, mint maga a végrehajtói kar.