Orbán Anita külügyminiszter-jelölti meghallgatásán a migrációs paktum is előkerült. A leendő külügyminiszter szerint Magyarországnak nem akadályozóként, hanem megbízható európai partnerként kell fellépnie, a jobboldali sajtó és politikusok viszont attól tartanak, hogy ez a migrációs paktum végrehajtása felé nyithatja meg az utat.
Orbán Anita külügyminiszter-jelölti meghallgatása után újabb politikai vita bontakozott ki a migrációs paktum körül. A leendő külügyminiszter a parlamenti bizottsági meghallgatásokon arról beszélt, hogy Magyarországnak helyre kell állítania a bizalmat az Európai Unióban és a NATO-ban, és a jövőben nem „botként a küllők között”, hanem aktív, kiszámítható partnerként kell részt vennie az európai döntéshozatalban.
A migrációs paktum ügyében Orbán Anita arra figyelmeztetett, hogy szerinte nem helyes úgy beszélni a paktumról, mintha az önmagában tömeges bevándorlást jelentene. A Portfolio beszámolója szerint a miniszterjelölt inkább azt hangsúlyozta: a rendszer egyik fontos eleme az erősebb határvédelem, a digitális ellenőrzési rendszerek fejlesztése és az uniós tagállamok közötti támogatási mechanizmus.
A jobboldali politikai reakciók azonban egészen más olvasatot adtak Orbán Anita szavainak. Budai Gyula fideszes politikus szerint a meghallgatáson az derült ki, hogy Magyarország végrehajtaná a 2026 júniusában életbe lépő migrációs paktumot. Az Origo és több kormánypárti felület értelmezésében, akár „több tízezer migráns” érkezhet Magyarországra.
Orbán Anita jövőbeli munkája adja majd meg a választ, hogy az uniós együttműködés erősítése és a vétópolitika visszafogása — a migrációs ügyekben is puhább magyar álláspontot jelent-e, vagy csupán tárgyalóképesebb diplomáciai magatartást.
A Fidesz és a hozzá közel álló sajtó azt hangsúlyozza, hogy a Tisza-kormány az uniós pénzek megszerzése érdekében feladná a korábbi kemény migrációs politikát. Orbán Anita ezzel szemben azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy Magyarország nem alárendelt szereplőként, hanem megbízható uniós partnerként akar fellépni.
A migrációs paktum évek óta az egyik legélesebb konfliktuspont Budapest és Brüsszel között. A korábbi kormány következetesen elutasította a kötelező elosztási mechanizmusokat és a brüsszeli migrációs szabályozást, az új kormány jelöltjei pedig a kapcsolatok rendezésére és az uniós források hazahozatalára helyezik a hangsúlyt.
