A felesküdött kormányfő a Parlamentben beszélt szolgálatról, felelősségről, igazságtételről, a régi politikai korszak lezárásáról — majd Sulyok Tamás köztársasági elnököt név szerint is lemondásra szólította fel.
Magyar Pétert az új Országgyűlés alakuló ülésén választották meg Magyarország miniszterelnökének. Eskütétele után elmondott első beszédében egyszerre idézte meg a történelmi felelősséget, a rendszerváltás ígéretét és az elmúlt évtizedek politikai örökségével való szembenézés szükségességét.
A beszéd elején Magyar Péter ünnepi, de komoly hangon szólt arról, hogy Magyarország miniszterelnökének lenni nemcsak politikai tisztség, hanem történelmi és emberi felelősség is. Felidézte Batthyány Lajost, Nagy Imrét és Antall Józsefet, majd arról beszélt: érti a hivatal súlyát, és azt is látja, hogyan torzulhat el a hatalom.
A frissen megválasztott miniszterelnök kihangsúlyozta:
„Én nem uralkodni fogok Magyarországon.
Szolgálni fogom hazámat.”
Magyar Péter azt mondta, a választók nem egyszerű kormányváltásra adtak felhatalmazást, hanem arra, hogy Magyarország új fejezetet nyisson. Úgy fogalmazott: a 2026. április 12-i választáson példátlan erővel álltak a változás mellé az emberek, és a Tisza Párt győzelme azt jelenti, hogy a magyar társadalom le akarja zárni az évtizedek óta tartó politikai sodródást.
A miniszterelnök hangsúlyozta: újrakezdés nincs megbékélés nélkül, de megbékélés sincs igazságtétel és szembenézés nélkül. Ez a gondolat végigvonult a beszéden: Magyar Péter nemcsak új kormányzást, hanem új politikai működést ígért.
A beszéd egyik egy része az Orbán–Gyurcsány-korszak politikai örökségéről szólt. Magyar Péter szerint jelképes, hogy a két korábbi meghatározó miniszterelnök már nincs ott az Országgyűlés padsoraiban. Azt mondta, ők nem csupán választást vesztettek, hanem politikailag és erkölcsileg is megbuktak.Az elmúlt évtizedek politikai rendszere egymás ellen fordította a magyarokat, miközben gazdasági, erkölcsi és társadalmi tartalékokat élt fel.
Magyar Péter ezután sorra vette, milyen állapotban veszi át az országot, beszélt szegénységről, nyugdíjasokról, gyermekvédelemről, költségvetési hiányról, korrupcióról, az uniós források elvesztéséről és arról, hogy szerinte az állam túl sokszor nem a polgárokat, hanem egy szűk politikai-gazdasági elit érdekeit szolgálta. A beszédében hangsúlyosan szerepelt az is, hogy Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállamává vált, és uniós pénzek váltak elérhetetlenné.
A miniszterelnök ugyanakkor nemcsak a volt kormánypártot bírálta. A korábbi ellenzékről is keményen beszélt, kiemelte a felelősséget, és hogy miként maradhatott fenn hosszú éveken át a következmények nélküli politikai működés. Magyar Péter azt mondta: minden politikai oldalnak szembe kell néznie a saját szerepével, mert új korszak csak akkor kezdődhet, ha nem maradnak elhallgatott felelősségek.
Magyarország többé nem lehet következmények nélküli ország. Magyar Péter bejelentette, hogy az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A tervek szerint ez egy független állami szervként működne, amely a közvagyonnal kapcsolatos visszaélések feltárásával és jogi következményeivel foglalkozna.
„Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország.”
A beszédében Magyar Péter a közjogi intézményekről és azok felelősségéről is kiemelten beszélt. A miniszterelnök szerint több állami intézmény elveszítette a társadalmi bizalmat, a fékek és ellensúlyok rendszere kiüresedett, és sok közjogi szereplő nem állt ellen a politikai hatalomnak.
Lemondásra szólította fel azokat a közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, akik szerinte az elmúlt rendszer politikai kiszolgálói voltak. Határidőt is szabott: ma, de legkésőbb május 31-ig távozniuk kell.
„Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig — és kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás.”
Ahogy az Index kiemelte, Magyar Péter ezután közvetlenül is a köztársasági elnökhöz fordult, és azt rótta fel neki, hogy az elmúlt két évben szerinte nem állt ki kellő erővel a jogállam, a bírák, a civilek, a művészek, a gyermekvédelmi áldozatok és az ellenzéket érintő titkosszolgálati ügyek kapcsán.
Magyar Péter különösen élesen bírálta Sulyok Tamást amiatt, hogy szerinte csak most beszélt a jogállamról, miközben korábban nem emelte fel a szavát azokban az ügyekben, amelyekben az államfőnek erkölcsi és alkotmányos szerepe lett volna, ezzel az államfő nem töltötte be azt a szerepet, amely a nemzet egységének megtestesítéséhez lett volna szükséges.
„Elnök úr, ideje távozni, emelt fővel, ameddig még lehet.”
Magyar Péter már első miniszterelnöki beszédében világossá tette: az új kormány nemcsak politikai irányváltást, hanem közjogi és erkölcsi szembenézést is akar.
Ezután azt mondta, hogy valódi megbékélés nem épülhet elhallgatott bűnökre és feldolgozatlan sebekre. Miniszterelnökként bocsánatot kért a bicskei áldozatoktól, a Szőlő utcai áldozatoktól és a gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától. Azt üzente: mostantól nincsenek egyedül, és az államnak kötelessége megvédeni a rábízott gyermekeket.
Bocsánatot kért azoktól is, akiket az elmúlt években megbélyegeztek, meghurcoltak vagy ellenségként kezeltek azért, mert kritikát fogalmaztak meg, kiálltak másokért vagy egyszerűen más véleményt képviseltek. A beszédben külön szó esett civilekről, tanárokról, újságírókról, egészségügyi dolgozókról és közéleti szereplőkről is.
Magyar Péter szerint az elmúlt évek egyik legsúlyosabb bűne az volt, hogy a politika tudatosan fordította szembe egymással a magyarokat. A miniszterelnök azt ígérte: a kormányzás nyelve nem a gyűlölet, hanem az együttműködés, a tisztelet és a közös felelősség lesz. Azt kérte a választóktól, hogy figyeljék, vitassák és kérjék számon az új kormányt is, mert a felhatalmazás nem lehet biankó csekk egyetlen politikai erőnek sem. Nem pusztán azt ígéri, hogy másképp kormányoz, hanem azt is, hogy számot vet azzal, mi vezetett idáig, és nem lassú átmenetet, hanem azonnali politikai és erkölcsi határhúzást hirdetett.
