Megtartotta második kormányülés utáni sajtótájékoztatóját az új magyar kormány. Az eseményen a kormány képviselői több nagy horderejű döntésről és vizsgálatról számoltak be, köztük a végrehajtási rendszer átalakításáról, az állami beruházások átvilágításáról, az uniós források hazahozataláról, valamint a bicskei kegyelmi ügy iratainak nyilvánosságra hozataláról.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a kormány soron kívül tárgyalta a dunaújvárosi Dunaferr ügyét. A cél az, hogy közép- és hosszú távon fenntartható megoldás szülessen a térség egyik legfontosabb gazdasági és társadalmi kérdésére, miközben több száz család megélhetése is biztonságban maradjon.
Kiemelt téma volt a végrehajtási rendszer átalakítása is. A kormány álláspontja szerint a jelenlegi, profitorientált modell helyett nonprofit alapon működő, szigorúbb állami kontroll alatt álló végrehajtási rendszert kell létrehozni. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a kilakoltatások felfüggesztését is kezdeményezhetik addig, amíg az új szabályozás hatályba nem lép.
A kormány a felszámolási eljárások reformját is napirendre vette. A cél az, hogy ezek az eljárások ismét erősebb bírósági kontroll alá kerüljenek, és átláthatóbbá váljon a vállalatok felszámolásának rendszere. Emellett a közjegyzői rendszer átalakításáról is szó volt: a kormány olcsóbb, nyitottabb és közszolgáltatási logikán alapuló rendszert szeretne kialakítani.
A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy országos szinten kezelnék a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyét. Tárcaközi munkacsoport jön létre az érintett területek azonosítására, a kockázatok csökkentésére és a felelősségi viszonyok tisztázására.
Szó esett az autópálya-koncessziókról és a 2026-os költségvetés valós helyzetéről is. A kormány szerint több jelentős tétel nem szerepelt megfelelően a költségvetésben, ezért a pénzügyminiszter beszámolót készít a valós fiskális helyzetről és az esetleges módosítási szükségletekről.
A kormányzati gépkocsik megkülönböztető jelzéseinek használatáról is döntés született. A tájékoztatón elhangzottak szerint a megkülönböztető jelzés kizárólag indokolt közfeladat ellátásához kapcsolódó eszköz lehet, és az eddigi gyakorlattól eltérően alapesetben csak a miniszterelnököt és a belügyminisztert illetné meg. A kormány célja, hogy a villogó ne státuszszimbólumként, hanem valóban közfeladat ellátásához kötődő eszközként működjön.
A vendégmunkások kérdése is napirendre került. A kormány álláspontja szerint a magyar munkaerőpiacnak a magyar munkavállalók és a magyar vállalatok érdekeit kell szolgálnia, és nem alakulhat ki olyan gazdasági modell, amely tömeges külföldi munkaerő behozatalára épül. A tájékoztatón elhangzott, hogy az érintett minisztériumok egyeztetnek a harmadik országból érkező, nem magyar vendégmunkások munkavállalási engedélyeinek pontos helyzetéről.
A kormány átvilágítást indít az MTVA és a közszolgálati média működésével kapcsolatban is. A tájékoztatón elhangzottak szerint a cél egy valóban közszolgálati feladatokat ellátó, kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtó médiarendszer kialakítása.
További vizsgálatok indulnak az állami ingatlanok, a Paks II. projekt, a honvédségi repülőgépek használata, a diplomata-útlevelek kiadása, valamint a korábban leállított állami beruházások ügyében. A kormány szerint ezeknél a területeknél átláthatóságra és teljes körű elszámoltatásra van szükség.
Magyar Péter miniszterelnök a sajtótájékoztatón beszélt az uniós források hazahozataláról is. Elmondása szerint megkezdődtek az egyeztetések az Európai Bizottsággal, és a kormány célja, hogy a Magyarországnak járó források minél hamarabb megérkezzenek az országba.
A kárpátaljai magyar kisebbség jogai is napirendre kerültek. Magyar Péter szerint technikai szinten már elindultak az egyeztetések az ukrán féllel, és Magyarország azt várja, hogy a magyar kisebbség visszakapja kulturális, oktatási és nyelvhasználati jogait.
A sajtótájékoztató egyik legnagyobb visszhangot kiváltó témája a bicskei kegyelmi ügy volt. Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány nyilvánosságra hozza az igazságügyi minisztériumban található kegyelmi dosszié egyes részeit, a személyiségi jogok figyelembevételével. Egyúttal felszólította a köztársasági elnököt, hogy a Sándor-palotában található iratokat is tegye nyilvánossá.
A felhívásra Sulyok Tamás köztársasági elnök rövid időn belül reagált.
A tájékoztató második felében újságírói kérdések következtek, amelyek között szóba került az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégcsoport, az ukrán elnökkel való esetleges találkozó, valamint a köztársasági elnök jövője is.
A kormány a sajtótájékoztató alapján egyszerre több területen indítana átvilágítást, reformot és nyilvánosságra hozatali folyamatot. Az elhangzottak szerint a következő hetekben több konkrét törvénymódosítás, vizsgálati eredmény és dokumentum közzététele is várható.
Forrás: Magyar kormány második sajtótájékoztatója
Esti Hírlap