A rendkívül magas kort megélő emberek immunrendszere nem feltétlenül csupán gyengül, hanem részben át is alakulhat. Egy új japán kutatás szerint a 110 évesnél idősebb emberek vérében szokatlanul nagy arányban fordulhatnak elő olyan ritka T-sejtek, amelyek képesek közvetlenül megtámadni a fertőzött vagy rendellenesen működő sejteket. A tudósok egyelőre nem állítják, hogy ezek a sejtek okozzák a kivételesen hosszú életet, de jelenlétük fontos támpontot adhat az egészséges öregedés megértéséhez.
A kutatás középpontjában a CD4-pozitív citotoxikus T-limfociták, röviden CD4 CTL-ek álltak. Ezek az immunsejtek különleges átmenetet képviselnek az immunválaszt irányító segítő T-sejtek és a veszélyes célpontokat elpusztító úgynevezett gyilkos T-sejtek között. Normális körülmények között csak kis számban találhatók meg a vérben, a rendkívül magas kort megélő embereknél azonban jóval gyakoribbá válhatnak. Az Oszakai Egyetem, a Keio Egyetem és a RIKEN kutatói 28 felnőtt vérmintáit vizsgálták meg. A résztvevőket a 70 és 99 év közöttiek, a 100 és 109 év közöttiek és a legalább 110 évesek csoportjába sorolták.
A CD4 CTL-ek aránya egyértelműen emelkedett az életkorral. A 70 és 99 év közötti résztvevőknél a T-sejtek mintegy 4 százalékát tették ki, a 100 és 109 év közöttieknél ez az arány 9,6 százalékra nőtt, a legalább 110 éves embereknél pedig elérte a 17,6 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a legidősebb résztvevők vérében csaknem minden ötödik T-sejt ebbe a ritka csoportba tartozott. A jelenség ugyanakkor nem kizárólag a százéveseknél fordult elő, mivel az egyik 100 év alatti résztvevőnél mérték a CD4 CTL-ek legmagasabb egyéni arányát.
A kutatók a vérminták mellett nagyjából 1500 ember korábban nyilvánosságra hozott immunológiai adatait is bevonták az elemzésbe. Az így létrejött adatbázis a gyermekkortól a 110 év feletti életkorig mutatta be a T-sejtek változásait. Az összehasonlítás megerősítette, hogy a különleges sejtek aránya az élet nagy részében alacsony marad és főként a rendkívül magas életkorban kezd emelkedni. Az eredmények alapján a látványos gyarapodás a századik életév környékén indulhat meg, bár az egyéni különbségek jelentősek lehetnek.
A tudósok azt is megvizsgálták, miért lehet ennyire sok ezekből a sejtekből az idős emberek szervezetében. Amikor egy T-sejt felismer egy veszélyes célpontot, önmagáról nagy számban másolatokat készíthet. Ezt klonális szaporodásnak nevezik. A résztvevőknél a legnagyobb sejtcsoport átlagosan az összes CD4 CTL egyharmadát alkotta. Egy százéves ember mintájában egyetlen sejtvonal a különleges T-sejtek 53,8 százalékát adta. Az ilyen nagy sejtcsoportok arra utalhatnak, hogy az immunrendszer hosszabb időn keresztül ugyanazzal vagy egymáshoz hasonló fenyegetésekkel találkozott.
A tartósan jelen lévő célpontok között kórokozók, öregedő sejtek és más rendellenesen működő sejtek is lehetnek. A kutatók a T-sejtek receptorait nyilvános adatbázisokban szereplő mintákkal is összehasonlították és több olyan hasonlóságot találtak, amely korábban daganatos betegek immunsejtjeinél jelent meg. Különösen a tüdődaganatok környezetében talált T-sejtekkel mutatkozott egyezés, miközben a vizsgált százéves és 110 év feletti embereknél nem diagnosztizálták ezeket a betegségeket. A sejtek pontos célpontjait ugyanakkor nem sikerült azonosítani.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy a különleges T-sejtek már azelőtt felismerhetnek bizonyos rendellenes elváltozásokat, hogy azok kimutatható betegséget okoznának. Ez folyamatos immunológiai ellenőrzést biztosíthatna az öregedő szervezetben és segíthetne eltávolítani egyes káros vagy elöregedett sejteket. A vizsgálat azonban nem igazolta, hogy a CD4 CTL-ek valóban megelőzik a daganatok kialakulását vagy meghosszabbítják az ember életét. A most feltárt kapcsolat ezért egyelőre tudományos lehetőség és nem bizonyított magyarázat a kivételes hosszú életre.
A CD4 CTL-ek nem mutatták az immunsejtek tartós igénybevétele során gyakran megjelenő kimerültség egyértelmű jeleit. Laboratóriumi ingerlés hatására még az ugyanahhoz a sejtvonalhoz tartozó sejtek is eltérő jelzőanyagokat termeltek. Ez arra utalhat, hogy a sejtek rendkívül magas életkorban is képesek alkalmazkodni és többféle immunológiai feladatot ellátni. A megállapítás azért fontos, mert az öregedéssel járó immunológiai változásokat gyakran egyszerű hanyatlásként írják le, miközben az új eredmények részleges átszerveződésre utalnak.
A kutatásnak jelentős korlátai vannak. A vizsgált csoport kicsi volt és a tudósok csak a vérben keringő sejteket elemezték. Nem ismert, hogyan viselkednek ugyanezek a sejtek az emberi szövetekben és szervekben. Az sem dönthető el, hogy a CD4 CTL-ek felszaporodása segítette-e a résztvevőket a magas életkor elérésében vagy éppen a rendkívül hosszú élet során felhalmozódó hatások következménye. A vizsgálat megfigyeléses jellegű volt, ezért nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot.
A következő lépés annak feltárása lehet, hogy ezek a sejtek milyen célpontokat ismernek fel és miként működnek a szervezet különböző szöveteiben. Ha sikerül pontosabban megérteni a szerepüket, a kutatók közelebb kerülhetnek az egészséges öregedés immunológiai hátterének feltárásához. Az eredményekből azonban egyelőre nem következik olyan kezelés vagy életmódbeli tanács, amellyel a különleges sejtek száma bizonyítottan növelhető lenne.
Forrás: Cell Reports; Oszakai Egyetem
